A koraszülések pszichés kihívásai

2016. november 15. 23:44

Döbör Ágota
Mandiner.család

Minden évben november 17-én a legkisebb hősök és segítőik előtt tisztelgünk.

Az egyik legnehezebb helyzet az életben, amikor arra készül egy szülőpár, hogy hetek múlva megszületik egészséges kisbabájuk, ám váratlanul jóval előbb, sürgősséggel, esetleg életveszélyben születik meg gyermekük.

Koraszülöttnek a 37. hét előtt és a 2500 grammnál kisebb babákat tekintjük. Speciális ellátásra van szükségük, melyet a perinatális intenzív centrumokban (PIC) kapnak meg.

Ma már a fejlett orvosi ellátásnak köszönhetően nagyon jó túlélési és felépülési esélyekkel indulnak az életbe a koraszülött babák, vagy ahogy általában hívják Őket: a korababák. Ehhez persze elengedhetetlenül fontos a kitartó küzdelem: a babáké, a szülőké, az orvosoké és ápolóké.

A perinatális pszichológia ma már sokat foglalkozik a méhen belüli élet, a születés és az első hónapok pszichés hatásaival. Ha így nézzük, ezek a babák egy nagyon nehéz kezdettel indulnak, hiszen hirtelen, fizikailag és lelkileg felkészületlenül kerülnek ki a világba, ahol aztán orvosi beavatkozások, kezelések (később akár évekig gyógytorna, stb.), és a szülőktől való szeparáció (inkubátor) vár rájuk.

Szerencsére nagyon felkészültek a koraszülött-ellátó centrumokban, a tapasztalatok szerint a legelhivatottabb szakemberek segítik a kicsiket és családjaikat. Komoly lelki támogatást kapnak a szülők, akik életük talán legnehezebb időszakán mennek át: a boldog babavárásból hirtelen belecsöppenek a félelembe, aggódásba, az életért való küzdésbe.

Mindkét félnek sokat segít a szeparáció elviselésében a legkisebb kapcsolat is: látni, érinteni (inkubátorban is!), és ha lehet, akkor kenguruzni. A kenguruzás bizonyítottan javítja a babák fiziológiai paramétereit, éppen azáltal, hogy testkontaktusban lehetnek szüleikkel, emellett a szülőknek is fontos élmény. Nagyon másként kell bánni azonban a különböző korú korababákkal, hiszen idegrendszerük érettsége függvényében akár még a simogatás is túlingerelheti őket. Erről és más korababás hasznosságokról bővebben itt.

Nem csupán fizikailag, hanem pszichésen is nehéz kihívás tehát a szülőknek és a babának is egyaránt. Gyakran, amikor a fizikai nehézségen túl van a család, akkor sem tudnak ellazulni. Hisz egyszer már majdnem elvesztették, akit annyira vártak, végig kellett nézniük szenvedését, az életért folytatott küzdelmét. És nemcsak a szülőknek van ebben az időszakban (is) segítségre szüksége, hanem a korababának, illetve kisgyereknek is, aki fájdalmas és szorongató élményeken van túl. Mindkét félnek gyógyító hatású lehet a méh és a korai időszak intimitásának közös megélése: összebújással, kuckózással, puha takaróba bújással.

Ha a szülő úgy érzi, hogy neki vagy korababájának nem sikerült feldolgoznia a kezdeti nehéz időszakot, bátran keressen fel szakembert! Ezeknek a traumáknak a feldolgozása sokféle technikával segíthető, mind a gyerekek, mind a szülők számára. 

A bejegyzés trackback címe: http://csalad.mandiner.hu/trackback/26428

Partnereink: