A beszédkészség fejlesztéséről

2016. december 12. 11:02

Potocki Ágnes
Mandiner.család

Használjunk ki minden adódó lehetőséget a beszélgetésre, a napi élmények, tapasztalatok megtárgyalására, mert ezzel fejlesztjük a legjobban beszédkészségét csakúgy, mint fontosságát a családban.

Nagyon kedvesen gügyög eleinte a gyermek, de ezt előbb utóbb el kell hagynia, mert ez akadályozni fogja az olvasás, írás elsajátításánál. Csak a helyesen kimondott szó segít a gyermek fejlődésében. Amikor gyermekünk már szépen tudja formálni a szavakat és rövid, de kerek mondatokban beszél, kerüljük a „kisbabás” kifejezéseket: például ne „hamit” kínáljunk, hanem konkrét ételt (gyere ebédelni, kérsz egy banánt? stb.) 
 
A rosszat ne ismételjük, csak a helyeset mondjuk ki. Kérjük meg családtagjainkat, a gyerekkel kapcsolatba kerülőket, hogy ők se gügyögjenek, hanem következetesen, de kedvesen javítsák ki gyermekünk beszédét, tanítsák a megfelelő kifejezéseket.
 
Ne szakítsuk félbe a beszélgetést, ha hibásan beszél. Ha a gyermeket szigorúan helyreigazítjuk, amikor valamit mondani, mesélni szeretne, annyira elbátortalanítjuk, hogy súlyos beszédhibák alakulhatnak ki, például dadogás. Feszültté és bizonytalanná válhat, mivel úgy érzi, nem elég ügyes a beszédben, vagy pedig ingerült lesz, és saját akaratát úgy kívánja keresztülvinni, hogy továbbra is hibásan beszél. Jegyezzük meg a hibát és a történet végén térjünk vissza a hibás kifejezésre. Kérdezzük meg tőle, hogy ő mit értett azon a kifejezésen, majd kedvesen magyarázzuk meg, hogy hol tévesztett. Így elkerülhetjük a szerzett beszédhibák kialakulását, de a gyermek közlési vágya sem vész el.
 
Használjunk ki minden adódó lehetőséget a beszélgetésre, a napi élmények, tapasztalatok megtárgyalására, mert ezzel fejlesztjük a legjobban beszédkészségét csakúgy, mint fontosságát a családban. A gyenge iskolai teljesítőképesség egyik leggyakoribb oka ugyanis a gyenge beszédkészség és beszéd értés. Jóllehet, minden gyerek megtanulja a tárgyak nevét, ez azonban nem elégséges ahhoz, hogy az iskolában boldoguljon. Meg kell értenie, és helyesen kell használnia számos más szót, kifejezést is. Nemcsak a tárgyak nevét, hanem különböző dolgok jelzőit is (kicsi, nagy, könnyű, nehéz, stb.).
 
Nagyon sokat segít a színek minél kifejezőbb ismerete (árnyalatok). Meg kell értenie a történést kifejező szavakat is, mint például az ugrándozás, sorakozó, gyülekező, stb. Ismernie kellene a ragok (–on, -en-, -ön, -ba, ban, -tól…stb.) értelmét, de a  névutók helyes használataival is tisztában kellene lennie (alatt,fölött, stb.) Játékos tevékenységek közben mindezt megtanulhatja.
 

Tipp: A közös vásárlás remek alkalom lehet a játékos tanulásra. Szánjunk rá egy kicsit több időt és használjuk ki a rengeteg kínálkozó lehetőséget, mert egy szupermarket a tudás „aranybányája” is lehet: Ismerkedhet formákkal, színekkel, gyümölcsökkel, zöldségekkel, mértékegységekkel.

Például: vegyünk ebből a szép kerek piros almából? Az alsó polcon látok fehér gombát, középen sárga paprikát, feljebb pedig zöld hosszúkás cukkinit. Vagy: 2 dl-es kis üdítőt vegyünk, vagy 1 literest? Ha meg is magyarázzuk, hogy mit veszünk le a polcról és miért, gyermekünk észrevétlenül tanul matematikát, biológiát, fizikát (pl. az a méret még túl nehéz neked, le fogok ejteni, ezért válassz egy kisebbet, mert az könnyebb), kommunikációt (kérem, köszönöm, üdvözlés, stb.), alkalmazkodást, toleranciát. 

A bejegyzés trackback címe: http://csalad.mandiner.hu/trackback/27065

Partnereink: