Minden harmadik baba anyja diplomás

2017. január 3. 14:12

Farkas Melinda
MNO

Emelkedik a diplomás anyák termékenysége, miközben egyre kevesebb iskolázatlan nő hoz világra gyermeket. Nő a házasságon kívül született gyerekek száma, és az élettársi kapcsolat egyre népszerűbb. Az iskolázatlan anyák még mindig fiatalon szülik első gyermeküket, ám a tanultabbaknál folyamatosan tolódik ki a gyermekvállalási életkor. Az ismeretlen apák számában ugyanakkor nincs változás.

„Emelkedik a diplomás anyák termékenysége, miközben egyre kevesebb iskolázatlan nő hoz világra gyermeket. Nő a házasságon kívül született gyerekek száma, és az élettársi kapcsolat egyre népszerűbb. Az iskolázatlan anyák még mindig fiatalon, 18 éves koruk körül szülik első gyermeküket, ám a tanultabbaknál folyamatosan tolódik ki a gyermekvállalási életkor, egy diplomás közel 14 évvel később vállal gyermeket – ezek a legfontosabb megállapításai a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunk által megismert Népesedési helyzetkép című kiadványa gyermekvállalással foglalkozó fejezetének.

Az adatok szerint az elmúlt huszonöt évben a házasságon kívüli születések aránya 13-ról 48 százalékra emelkedett, vagyis ma már majdnem minden második gyermek ilyen kapcsolatból jön világra. Bár a születések száma 1990 és 2015 között folyamatosan csökkent, ezen belül több gyerek született nem házas szülőktől, így a 2015-ben világra jött 91.690 gyermek közül 43.868 babának a szülei nem voltak házasok.

(...)

Ebben nincs változás

A KSH nyilvántartja azt is, hogy hány gyermek apja számít ismeretlennek, vagyis hány gyerek kapja az anyja vezetéknevét. Az adatok szerint ebben nem történt nagy változás az elmúlt huszonöt évben. Bár 1990-ben még az apák 58 százaléka számított ismeretlennek a házasságon kívüli születéseknél, 2015-ben pedig már csak 23 százalékuk, ez az arányszám csupán a házasságon kívüli születések drámai emelkedését mutatja. Az ismeretlen apák száma ugyanis 1990-ben és 2015-ben is szinte azonos volt.

Átalakult a gyermeket vállaló nők iskolai végzettség szerinti összetétele is: a képzettebb nők szerepe egyre meghatározóbbá vált. A kevesebb mint 8 osztályt végzettek aránya ebben a körben 4,8-ről 1,9 százalékra mérséklődött. Szintén csökkent a nyolc általánost (29-ről körülbelül 19 százalékra), valamint a szakmunkásképzőt és szakiskolát végzettek aránya is (23-ról 13,5 százalék körülire). A középiskolai végzettségűek aránya lényegében nem változott, a vizsgált időszak elején és végén is 32 százalék körül volt. A felsőfokú végzettségűek aránya viszont jelentősen megemelkedett, a 25 évvel ezelőtti 12-ről 34 százalékra. Tehát amíg korábban minden nyolcadik gyermeket hozott világra diplomás nő, ma már ez minden harmadik babára igaz.

Alacsonyabb végzettség, korábbi gyermekvállalás

Az adatokból kiderül az is, hogy minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége, jellemzően annál korábban vállal gyermeket, és az iskolázatlan nők körében nem tolódott ki a gyermekvállalási életkor. A nyolc vagy annál kevesebb osztályt végzett anyák nagyjából ugyanabban az életkorban hozzák világra első gyermeküket ma is, mint 25 évvel ezelőtt. Az alapfokú végzettséggel sem elérők a 18. életévük körül, a nyolc osztályt végzettek 21 éves korukban. Az ennél magasabb végzettségűek azok, akik egyre később szülnek. A szakmunkásképzőt és szakiskolát végzettek átlagéletkora 25 év alatt 22,1-ről 26,8 évre emelkedett, a középiskolát befejezetteké 24,1-ről 28,9-re, a diplomásoké pedig 27-ről 31,8 évre. Míg 1990-ben azok, akiknek nyolc osztályuk sincs, 8,6 évvel vállalták korábban első gyermeküket a diplomásoknál, 2015-re ez a különbség 14 évre nőtt.

(...)

Mint arról lapunk nemrég beszámolt, hiába a gyermekvállalást ösztönző kormányzati intézkedések, továbbra is megállíthatatlanul csökken a magyar lakosság lélekszáma, és a kutatók szerint a java még csak a következő évtizedekben jön. Az elmúlt 35 évben összesen 882 ezer fővel csökkent hazánk népessége, és a Népességtudományi Kutatóintézet népesség-előreszámításának alapváltozata szerint 2060-ra további kétmillió, a pesszimista verzió szerint pedig több mint hárommillió fővel apad a magyarok száma. A kutatók bizonyosak abban, hogy a hazai népesség csökkenése a következő esztendőkben mindenképp folytatódik, és bő negyven év múlva még akkor is kilencmillió alá csökken a magyarok lélekszáma, ha sikerül jelentősen növelni a termékenységet, s számottevő bevándorlási nyereséget könyvelhetünk el.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://csalad.mandiner.hu/trackback/27525

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Partnereink: