Tegeződjünk vagy magázódjunk?

2017. január 19. 11:13

Dr. Dobó Márta
Mandiner.család

Nem biztos, hogy csak a tegeződésé a jövő!

Sziasztok!  Ugyan nem vagyok a korosztályotokból (vagy igen), nem ismerjük egymást sehonnan, még csak a szakmánk sem azonos, de azért sziasztok! Mert, ha nem, akkor elmaradott, begyepesedett, ódivatú, ultrakonzervatív vagyok. Ja! És főleg nem trendi! És aki/ami nem trendi, az nincs is.
 
És mi trendi? Hát például a tegeződés, mindenhol, mindenkivel. Aztán a fiatalság: aki nem fiatal, az már nincs is a térképen. Aztán a soványság, a magas termet. És a jó cuccok, a menő (bocs, trendi!) autó, meg hát persze az utolsó kiadású okostelefon.
 
De térjünk vissza a tegeződéshez. Bemész egy üzletbe (életedben először), „sziá”-val köszöntenek (már, ha köszönnek), ha erre te „jó napot kívánok”-kal válaszolsz, már ki se szolgálnak. Aztán, ha (bár ez ugye ránézésre is látszik) nem 36-38-as méretet keresel, hanem egy kicsit nagyobbat, mondjuk 42-est, akkor esetleg azt is megkapod, hogy ez  nincs a te méretedben, és jár hozzá egy lesajnáló tekintet.
 
Mindegy, hogy te eddigi életedben mit tettél már le az asztalra, mennyire vagy okos, kedves, tanult, művelt, intelligens, sikeres a szakmádban, megkapod az ajakbiggyesztést egy 20 év körüli eladótól, akinek valószínűleg semmilyen végzettsége nincs, semmiben sem tett szert tapasztalatokra, az emberismerete se túl jó – hiszen, ha az lenne, tudná, hogy némi udvariassággal jól fizető vevőre tehetne szert. Mije van akkor? Hát a trendi külleme (esetleg) és a relatív fiatalsága. Mert hát a fiatalság is relatív, az én kis pácienseim biztos öregnek tartanák. Meg, hát a fiatalság is múlik, sőt elmúlik, és kérdés, hogy ez alatt az idő alatt jól sáfárkodunk-e adottságainkkal, tehetségünkkel vagy inkább visszaélünk vele. Hiszen – mondják sokan – még előttem az élet, minden belefér, most még dohányozhatok, ihatok, narkózhatok, mindent ki kell próbálni, élvezzük az életet!
 
Igaz, hogy a fiataloké a jövő, és igaz, hogy meg kell élni mindent, amit értelmesen, saját és mások egészségét (nemcsak testit, hanem lelkit is) nem veszélyeztetve megélhetünk. Ugyanakkor érdemes tanulnunk az idősebbek tapasztalataiból. Az öregebbeknek pedig (mindenkinek, nemcsak azoknak, akik segítő foglalkozásúak!) kötelességük ott és ahogy tudnak, segíteni a fiatalabbakat.
 
Ehhez azonban nem külső jegyek alapján kéne egymás felé fordulnunk, hanem az igazi értékeket meglátva, kíváncsian, a másik megismerésének vágyával. Látszólag ezt elősegíti a tegeződés, hiszen ettől egyenlővé válunk, közel kerülünk egymáshoz, de ez –sajnos – nincs így. Tegezünk mindenkit, ha barát, ha nem, és emiatt már (legalábbis a külsőségek vonatkozásában) nem teszünk különbséget a hozzánk igazán közelállók és az ismeretlenek között. Holott a tegeződésnek megvannak a szabályai, csak nem követjük, sőt, a többség nem is tud róla. 
 
A hagyomány szerint az idősebb tegezheti le a fiatalabbat, a nő ajánlhatja fel a tegeződést a férfinak (még ha fiatalabb is!). És a visszategezés? Igen, ez már nehéz kérdés. Édesapám úgy tanított, hogy ha valaki letegez, te visszategezheted, ha ő nem többel, mint a te korod kétszeresével idősebb, mint te. Azaz egy 20 éves fiatalember 40 éves korig visszategezhet (de hangsúlyozom, csak vissza, ő nem kezdeményezhet!) Tudom, ma már ez furcsa, ráadásul, az örök fiatalság jegyében, talán meg is sértődne az a negyven körüli nő, akit egy húsz éves nem tegezne vissza! Ugyanakkor a középiskolában nagyon furcsa, hogy a fiatal tanár tegez, diákjai pedig magázzák. Ez azért feloldható kölcsönös magázódással, gyakorlatnak se utolsó! Mert lehet, hogy a nagy tegeződés mögött a magázódni-tudás hiánya is szerepet játszik.
 
Végül válaszként arra, hogy lehet-e trendi fiatalnak lenni magázódva is, álljon itt egy igaz történet. Ismerek egy fiatalembert (húszas évei végén), akinek megtetszett egy lány. Megszerezte az email címét és írt neki egy bemutatkozó levelet magázódva. Kérte a találkozási lehetőséget, amit a szokatlan stílustól meglepett lány meg is adott. Persze a személyes találkozáskor összetegeződtek, de mégis volt egy udvarias formája a megismerkedésnek, amit a lány nagyon értékelt. Azt mondta, igen, ettől a sráctól megkapom a nőként nekem járó tiszteletet és ez nagyon vonzó. Szóval nem biztos, hogy csak a tegeződésé a jövő!

 

A bejegyzés trackback címe: http://csalad.mandiner.hu/trackback/27912

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Partnereink: