A húsvéti ünnep több, mint tojás és nyúl

2017. április 14. 16:02

A húsvét a keresztény világ egyik, ha nem a legnagyobb ünnepe, de a nem hívők számára is fontos alkalomról van szó: ilyenkor meg lehet élni népszokásokat, családi hagyományokat, összetartozást erősítő, közösséget építő alkalmakat egyaránt. A család.hu írása.

Mit ünneplünk ilyenkor?

Sokan tudják, hogy a húsvét több napos ünnep, de ez az időszak nem csak a jól ismert húsvétvasárnapból és húsvéthétfőből áll. Megelőzi a nagyhét, amely a nagyböjt utolsó hete a Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékező Virágvasárnaptól nagyszombatig,s a magyar vidéki, paraszti kultúrában a megtisztulás ideje volt.

Nagycsütörtök az utolsó vacsora napja, amikor Jézus búcsút vett tanítványaitól. Ez a gyász napja, ezért van, hogy a templomokban egészen szombatig nincs harangszó.  Ilyenkor „a harangok Rómába mennek” – tartja a mondás. A hagyomány szerint ezen a napon van a püspöki székesegyházakban az úgynevezett krizmaszentelési mise. A püspök ilyenkor papjaival együtt misézik, és megszenteli a  krizmát (szent olaj, elsősorban bérmálásnál, és a betegek keneténél használatos). Ekkor újítja meg a papság a felszenteléskor tett fogadalmait is.

Nagypéntek Jézus szenvedésének, kereszthalálának és eltemetésének napja.

Ezzel szemben Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. A katolikus liturgia szerint este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel – a tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény újjászületését ünneplik a keresztény egyházak -, ezt követi a keresztvíz megszentelése. E nappal zárul le a nagyböjti időszak. Húsvét vasárnappal pedig elérkezünk Krisztus feltámadásának ünnepéhez.

Tojástól a nyúlig: szokások, hagyományok

Húsvétvasárnap tradicionális szokás a gazdagon terített családi asztal: ekkor szinte mindenhol terítékre kerül húsvéti sonka, kalács, torma, általában színesre festett tojásokkal. Némely vidékeken mindez kiegészül a sárga túróval, amely a nevével ellentétben nem tartalmaz túrót (tejből, tojásból készül). Vidéken még gyakran él a húsvéti ételszentelés hagyománya, a délelőtti misére letakart kosárral mennek a hívők. A kosárban a bor Krisztus vérét jelképezi, a hús Jézus áldozatát. A tojás pedig az újjászületés jelképe és a családi összetartást is szimbolizálja.

Húsvéthétfőn mindenki által ismert – de a városi környezetben egyre inkább visszaszoruló – szokás a locsolkodás. Egyes vélemények bibliai eredetet tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.  A magyar néphagyományban mindez keveredik a termékenységvarázslással és a víz megtisztulást hozó erejébe vetett hittel. A locsolkodás mára jobbára megszelidült: régebben vödörrel öntötték nyakon a lányokat, asszonyokat, manapság már a szódavizes, vagy a még szelídebb kölnivizes locsolás a divat, az ilyenkor elmaradhatatlan locsolóverssel kiegészítve. Ennek jutalma a szebbik nem részéről hímes, festett tojás (leggyakoribb szín a piros, ez Krisztus kiontott vérére emlékeztet), néhol a tojás mellé bort, pálinkát, süteményt, esetleg némi pénzt kínálnak a locsolkodóknak.

A színes hagyománykavalkád egyik nagy rejtélye a húsvéti nyúl. Sok találgatásra ad okot, hogy vajon mi köze lehet e kedves kis állatnak ehhez az ünnephez? A húsvéti nyúl egyes források szerint  még a 16. századi Németországban vált a a húsvét közismert szimbólumává, méghozzá valószínűleg  egy félreértés miatt. Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk neve németül Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül Hase. A két szó pedig könnyen félrehallható, összecserélhető. Ismert tény, hogy a tojás, a nyúllal együtt már az ókor óta termékenységi szimbólumnak számít, mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, ezért az emberek régóta a termékenység jelképének tartják őket. A húsvéti nyúl „számára” sok helyütt fészket alakítanak ki, és ebbe rejtik el a tojások mellett a család kisebb gyermekeinek szánt apró ajándékokat (plüssállat, csokinyúl, stb.)Ez leginkább  (közép -és nyugat)európai szokás, de jól ismert a tengerentúlon, az Egyesült Államokban is.

A megelevenedett húsvét

Magyarországon hosszú időre, csaknem egy évszázadra visszanyúló hagyománya van az élőszereplős, dramatizált húsvéti szenvedéstörténetek eljátszásának. Ez az úgynevezett passiójáték, amely napjainkban egyre inkább reneszánszát éli. Olyan különleges változatai is léteznek, mint a  „Mozgássérült Passió”, amely évről évre a legkézzelfoghatóbban mutatja meg, hogy a húsvét, a feltámadás öröme mindenkié. Ép és testileg sérült fiatalok együtt adják elő Jézus szenvedésének történetét. Aki szeretné, este 6 órától Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban megtekintheti az istentisztelet keretében előadott nagypénteki záró előadást – zárja sorait a család.hu.

A bejegyzés trackback címe: http://csalad.mandiner.hu/trackback/29815

Partnereink: