A Save the Children nemzetközi gyermekjogi szervezet 144 ország ranglistáját állította fel aszerint, hogy hol a legjobb, illetve a legrosszabb lánynak születni.
A svéd lányok kilátásai a legjobbak a Save the Children legfrissebb listája szerint. A nemzetközi gyermekjogi szervezet a korai házasságok, a serdülőkori gyermekáldás, az anyai halálozás, a parlamenti képviselők nemi aránya és a legalább középiskolai végzettség egyensúlya alapján sorolta be a 144 vizsgált országot. Az észak-európai államok végeztek az első helyen, azonban a lista érdekessége, hogy a legnagyobb GDP-vel rendelkező országok nem feltétlenül kerültek be a legjobb tízbe. Az Egyesült Királyság a 15., Kanada a 19., Ausztrália a 21., az Egyesült Államok pedig a 32. helyen végzett. Magyarország a 41. Szlovákia és Málta előtt. A jelentés kiemeli, hogy míg Amerikában 2015-ben százezer élve születésre 13 anyai haláleset jutott, ami megegyezik a gazdaságilag fejletlenebb Uruguay és Libanon szintjével, addig Lengyelországban, Görögországban és Finnországban mindössze három tragédia következett be ugyanennyi szülésnél. Nem mellesleg Algéria és Kazahsztán közvetlenül az USA elé került a listán.
A beszámoló mégsem elsősorban a fejlett nyugati országok viszonylag rossz helyezése miatt fest lesújtó képet a nők helyzetéről. A szervezet becslése szerint 2,6 milliárd nő él olyan államokban, amelyekben a családon belüli nemi erőszak nem büntetőjogi kategória. A következő évtizedben legkevesebb 30 millió bakfisra vár nemi szervének csonkítása. Évente 2,5 millió lány szül gyermeket 16 éves kora előtt, 70 ezer serdülő hal meg a várandósság, vagy a szülés körüli komplikációk, a hiányos vagy rossz orvosi ellátás miatt. A fejlődő országokban minden harmadik házasságkötés esetében a menyasszony még nem töltötte be 18. életévét, Nigériában a szegény sorból származó lányok 40 százaléka 15 éves kora előtt megy férjhez, szemben az ország gazdagabb bakfisaival, akik esetében három százalékot érint a korai menyegző. Világszerte két Magyarországnyi, vagyis 21 millió embert kényszerítenek akarata ellenére munkára, negyedük (26 százalékuk) gyerek. A lányokat különösen nagy számban érinti a szexuális kizsákmányolás.
Van hova fejlődni világszerte a nők politikai szerepvállalását illetően is: a parlamenti székek 23 százalékát foglalják el hölgyek. Míg Katarban vagy Vanuatun a törvényhozásban egyetlen nő sincs, addig Ruandában az arányuk 64 százalék. Indiában a megkérdezett gyerekek 74 százaléka válaszolta azt, hogy a nők legfontosabb feladata az otthon rendben tartása és a főzés — nem csoda, mivel ebben az országban a lányok naponta 1,5 órával több házimunkát végeznek, mint a hasonló korú fiúk. Ruandában ez az arány 66 százalék, az Egyesült Királyságban pedig csak 11 százalék vélekedett így.
Az ország és a család gazdasági helyzetének függvényében változik a lányok beleszólási lehetősége a család ügyeibe. Minél szegényebb egy család, annál kisebb szava van a lányoknak, nőknek — állapítja meg a tanulmány. Például Etiópiában és Peruban a lányok nagyobb arányban értettek egyet a fiúkhoz képest azzal az állítással, hogy „más családtagjaim hoznak meg minden döntést arról, hogy mivel töltöm a szabadidőmet” — írja a család.hu.
