Hiszti ellen játékkal? Igen.
2017. január 10. 00:49 | Írta: Antal-Ferencz Ildikó

Nem adom a zoknim! Gyáva nyúl. Tulajdonságkölcsönző. Pethő Orsolyával, a Kölyök Szerviz és Anya Szerviz pszichológusával a nemrég megjelent problémamegoldó játékgyűjteményéről, a Játék Szerviz Kártyákról beszélgettünk.

Mi is ez a Kölyök Szerviz, és miért hoztad létre? 
 
Azt látom, hogy sok a kétségbeesett, tanácstalan, bizonytalan szülő, akiknek segíthetek megtalálni az utat. Közülük is azok fordulnak hozzám, akik hisznek benne, hogy a gyermekükkel kapcsolatos problémájuk saját maguk kivetülése – mintegy tükröt tartva  ezzel eléjük – de nem tudják, mitévők legyenek, milyen irányban érdemes változniuk. A gyereknevelés nem egy jól, vagy rosszul végezhető szakma, hanem a szülők önismereti útja.
 
Ha például a gyerekemben zavar/idegesít/elbizonytalanít, hogy hisztizik, akkor ez a probléma rólam, mint szülőről, az én indulatkezelésemről, a haraghoz való hozzáállásomról is szól. Akkor fog változni, ha én változom. Ha nem eszik a gyerekem, a pszichológus néni hiába éri el, hogy egyen, az alap probléma nem szűnik meg, és otthon vagy továbbra sem fog enni, vagy talál egy másik tünetet. Ezért aztán a Kölyök Szerviz-ben valójában szülőket szerelek, akiknek látszólag elromlott a gyerekük.
 
Mekkora gyerekekkel foglalkozol, milyen problémákkal fordulhatnak hozzád?
 
A felső korhatárt nem én szabom meg. Amíg a szülő érzi magában az erőt arra, hogy képes változni, és új alapokra helyezni a gyerekével való kapcsolatát, addig van dolgunk egymással. Az igaz, hogy minél idősebb egy gyerek, annál inkább úgy érzik a szülők, hogy már nincs hatásuk a gyerekükre, és megijednek, feladják. Miután a munkát nem én végzem el, hanem ők, ezért kulcsfontosságú, hogy a szülő elszánt legyen. A kiindulási probléma pedig igen szerteágazó lehet. A slágertéma mindig a dühkitörések, hiszti kezelése, „fegyelmezési problémák”. Alvási, evési zavarok, bepisilés, bekakilás, vagy épp ezek visszatartása, szorongás, válás kérdése, testvérféltékenység, tanulással kapcsolatos gondok.
 
Mi a tanácsadási módszered lényege?
 
Úgy tudom, hogy Magyarországon egyedülálló a módszerem. A gyereket nem kell hozzám elhozni, a szülők, de főként az édesanya az, akinek a változásán keresztül érünk el sikereket. A gyerekeket csak a diagnózis erejéig vonom be a folyamatba, náluk nem avatkozom be, hanem otthon, családi környezetben figyelem meg őket, és a családi dinamikákat. Arra keresem a választ: hogyan hozták létre a problémát? A folyamat transzparens a gyerekek felé is, azaz tisztában vannak azzal, hogy én a szüleiknek segítek. Így nem hibáztatják magukat, és sokkal aktívabban tudnak részt venni a változásban. A családlátogatásra a szülőkkel való találkozás után kerül sor, majd velük is folytatom a munkát.
 
 
A Kölyök Szerviz mellett létrehoztad az Anya Szervizt is, ahol az édesanyáknak próbálsz segíteni. Milyen problémákkal kapcsolatban és hogyan?
 
Az édesanyáknak a gyerektől függetlenül is szüksége lehet szervizre. Jó részük (80-90%) depresszív, vagy szorongásos tünetekkel érkezik. Vagy maga a gyermek születése indukálta ezeket, vagy régebbi tüneteik térnek vissza. Ez nem véletlen, az anyává válás előhozza megoldatlan problémáinkat, illetve azokat is, amelyekről azt hisszük, már régen túl vagyunk rajtuk. Elindul a felnőtté válási folyamat, amelyben újraértékelődik a szüleinkkel való kapcsolatunk, a gyerekkorunk, a kicsi pedig mintha pelenkába bújtatott Sigmund Freud lenne, folyamatosan figyelmeztet arra, hogy nem szeretjük magunkat, bizonytalanok vagyunk, vagy valaki más, például anyánk életét próbáljuk élni.
 
Óriási belső átalakuláson megy át egy nő, amikor gyermeke születik. Újra kell értékelnie saját gyerekkorát, az anyai mintát, amit kapott, miközben már csinálnia is kell, amit még nem is tud. Olyan, mintha már az első kresz órán kimennénk a forgalomba vezetni. Abban támogatom az édesanyákat, hogy rendet tegyenek magukban, megtalálják saját erejüket, és végre elkezdjék szeretni magukat. Egyéni, vagy csoportos önismereti folyamatban lehet részt venni. Az egyéni előnye, hogy mélyebben tudunk keresgélni, jobban tudunk az egyéni problémákra koncentrálni. A csoportban pedig épp a nők egymásra gyakorolt gyógyító erejét aknázzuk ki.
 
Tervezel valamikor Apa Szervizt is?
 
Az nem az én dolgom, a férfiakat csak felhasználói szinten ismerem. De a nők gyógyulásával ők is jól járnak, úgyhogy közvetve érintettek a munkámban.
 
Nemrég megjelentek a Játék Szerviz Kártyáid, amelyek játékosan próbálnak megoldani olyan örökzöld problémákat, mint a hiszti vagy a testvérféltékenység. Mi ennek a kártyáknak a lényege?
 
Szinte mindig javaslok a szülőknek közös játékokat, amivel segíteni lehet a változást. A gyűjteménybe a legjobbak kerültek be, problémák szerint csoportosítva. Amikor ellátogatok a családokhoz, ritkán látom azt, hogy szülő és gyerek képes együtt önfeledten játszani. Közösen unatkoznak valami társasjáték, vagy kreativitást fejlesztő tevékenység felett, amiből már öt perc után mindkettőjüknek elege van.
 
Ezeknek a játékoknak közös jellemzője még, hogy csend van, rend, és bonyolult, drága eszközök szükségesek hozzájuk. Ha a kicsiből kibújik a kisördög, és valami örömtelibb elfoglaltságba kezd – rohangálás, kanapén bukfencezés – akkor szinte biztos, hogy akadályokba ütközik. „Nem tudsz normálisan játszani?” – hangzik a kérdés a szülő felől. Nem. A gyerekek többek között azért játszanak, hogy kiadják magukból a napközben felgyülemlett feszültséget, feldolgozzák a bonyolult érzelmi élményeiket. Ha nincs módjuk a felszabadult játékra, engedetlenek, hisztisek, szorongóak lesznek. Az érzelmek feldolgozására nem alkalmasak a „jól nevelt” játékok. Azonban minden jöhet, ami hangos, sok öleléssel, kacagással, rohangálással jár.
 
 
 
Milyen korú gyerekeknek szántad?
 
Főként az óvodáskorúaknak valóak ezek a játékok, jó részük előtte 1-2 évvel már élvezetesek, és kitarthatnak a kisiskoláskor végéig. Ezek különösebb eszközt nem igénylő, sok öleléssel, hancúrozással, hülyéskedéssel járó játékok. Pont olyanok, amelyek a leginkább alkalmasak a feszültség leadására, és valamely érzelem feldolgozására.
 
Például, ha a hisztikkel van gondom, soknak, intenzívnek találom, vagy egyszerűen nem tudok vele mit kezdeni, a közös játékidőkben a hisztihez kapcsolódó játékok közül javaslok egyet-egyet, és figyelem, melyik tetszik a gyerekemnek. Ezek olyan tevékenységek, amelyek a harag feldolgozására alkalmasak. Onnan tudom, hogy a gyerekemnek tetszik egy játék, hogy látom rajta, hogy élvezi, és újra és újra kéri, hogy játsszuk. Akár minden nap töltsünk ezzel időt – hasonlóan működik, mint a vitamin: nem elég egyszer bevenni, folyamatos feltöltésre van szükség.
 
Milyen problémákra valók kártyák?
 
Nehéz lenne mindent felsorolni, mert szinte mindenféle gondra lehet találni a pakliban megoldást, de összesen 9 téma köré csoportosítottam a játékokat. Ezek között ott van a hiszti, és dührohamok, az engedetlenség, a különböző szorongások, de az is talál játékokat, aki a testvérek közti kapcsolatot szeretné javítani. Alternatívák is vannak, olyan, mint egy receptkönyv. Miután a problémák összefüggenek egymással, bátran lehet kísérletezni.
 
Tényleg lehet játékkal segíteni ezeken a problémákon?
 
Az ötletet a pszichológusok is a gyerekektől lopták. Ha hagyjuk őket, és nem szoktatjuk le róla, a kicsik minden meghatározó élményüket, érzelmüket megjelenítik a spontán játékukban. Vehetjük úgy, hogy magukat gyógyítják. Amikor kardoznak, nem csak testileg ügyesednek, hanem az agressziójukat is megtanulják kordában tartani. De mi nem hagyjuk őket kardozni, mert az agresszív játék. Akkor mégis hogyan tanuljon meg bánni vele? Amikor egymásnak parancsolgatnak, szabályokat hoznak, akkor az akaratukat fejlesztik, és az irányítási késztetéseiket tudják kiélni.
 
Ilyenkor rájuk ripakodunk, hogy játsszanak szépen egymással. Megint elvettünk egy lehetőséget arra, hogy a kontroll érzését ízlelgessék. Aztán elvárjuk, hogy este engedelmeskedjenek a lefekvésnél. Nem fognak. Nem véletlen az sem, hogy a doktornál tett látogatás után az orvos szerepét gyakorolják, ezzel gyógyítva a kiszolgáltatottság érzését és a félelmet magukban. A játékban minden érzelem megengedett. Ezt a mechanizmust használhatjuk ki szülőként, ha a különböző problémákra olyan játékokat kezdeményezünk, amelyek a megoldás felé visznek.
 
 
Hogy működik? Ha a gyerekem nem akar fogat mosni és hisztizik, akkor inkább játsszak vele és ettől megoldódik a probléma?
 
Nem, inkább megelőzésként, vagy hosszú távú megoldásként érdemes tekinteni ezekre a játékokra. Ha azt tapasztalom, hogy a gyerekem agresszívebb, vagy ellenkezősebb, és nem tudok mit kezdeni a dologgal, akkor akár napi rendszerességgel ezekhez a problémákhoz tartozó játékokat javaslok a közös időnkben. Ha esténként nehezen alszik el, fél, akkor pedig a szorongásoldó játékok közül válasszunk. Nyugodtan bízzuk rá magunkat a gyerekünkre, ha tetszik neki egy játék, az azért van, mert dolga van vele. Újra és újra fogja kérni azokat, amelyekről érzi, hogy jót tesznek neki.
 
Mi történik, ha nem jó játékot/kártyát választ a szülő?
 
Ilyen nem igazán fordulhat elő, ha random módon végigjátsszuk az összes játékot, és kiválasztjuk, ami tetszik a kicsinek, az is járható út. Fontos szabály, hogy ne erőltessük ami nem megy! De lehet kísérletezni. Ha egy játék nem tetszik a gyereknek, azt hagyjuk, és térjünk rá vissza máskor. Azonban ha valamire ráharap, és tetszik neki, azt játsszuk unásig, akár minden nap, amíg van benne kakaó. Bízom a szülőkben, és ha már jó néhányat kipróbáltak a csomagból, szerintem képesek lesznek újakat is alkotni. Ezért írtam le a játék szabályain kívül mindig a hatásmechanizmusát is.
 
Kiknek ajánlod a kártyákat?
 
Valójában bárkinek, de persze nincs olyan dolog, ami mindenkinek jó. Kizáró okok lehetnek inkább. Aki szerint a gyerekek játéka csendben és visszafogottan zajlik, akik szerint az érzelmek felesleges mellékhatásai az életnek, és nincs velük dolgunk, pláne a gyerekeknek, akik szerint a gyerekeket csak fegyelmezni kell, azoknak nem sokat segítenek a kártyák. Akik viszont belátják, hogy a játék az egyik legjobb eszköz arra, hogy kapcsolatot teremtsünk egymással, és ha már így alakult a szülővel való bensőséges viszony alkalmas arra, hogy egy gyerek minden sérelmét, bánatát, frusztrációját kiadja, s ha erre rendszeresen van módja, a gyerek jó lesz és jól lesz – nos, ők sok ötletet kapnak a kártyákból. 
 
 
Vannak már visszajelzések a kártyákkal kapcsolatban?
 
Igen, felszabadító a szülők számára visszatérni ezekhez az egyszerű tevékenységekhez, földön fetrengeni, kergetőzni. Minden egyes játék során javul a szülő-gyerek kapcsolat, egymásra hangolódnak, kiengedik a napi gőzt. Utána már nagyon nehéz lenne a fürdésen vagy fogmosáson összeveszni. De például az sem nekem jutott eszembe, hogy lehet csak véletlenszerűen húzni egyet-egyet minden nap, és azt játszani.
 
Van kedvenced a játékok között?
 
Mindegyik. Imádok gyerekeket megnevettetni, és hülyét csinálni magamból. A gyerekek pedig imádnak bénázó felnőtteken mulatni. Ez a kettő szinte mindegyik játékban benne van, persze nem véletlenül. A kacagás elengedhetetlen kelléke az önfeledt játéknak, rajta keresztül távozik a legtöbb feszültség. A szeretetjátékokat emelném ki, ezeket is nagyon kedvelem, és máig – bár már majdnem 10 éves a fiam – gyakran használom is. Ezek igazi jolly jokerek a nevelésben. Mindenféle probléma esetén először a kapcsolatunkat kell mindig meggyógyítani.
 
Vannak még terveid ezzel a játékkal?
 

Mindenképpen szeretném bővíteni, még rengeteg téma van a fejemben, amelyek konkrétabban foglalkoznak a problémákkal. Például evéssel kapcsolatos gondok, vagy kifejezetten az óvodai beszoktatást segítő játékok.

vissza a teljes nézetre