Mit kell tudni a csecsemőgondozási díj igényléséről?

2017. január 10. 00:21

A 2015. január 1-ig még terhességi gyermekágyi segély néven ismert, ma csecsemőgondozási díjként (csed) elnevezett ellátás arra szolgál, hogy a gyermek születéséhez kapcsolódó kieső jövedelmet pótolja. Az igényléssel kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze az ado.hu cikke.

2017. január 10. 00:21

A csecsemőgondozási díj (csed) a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra járó ellátás. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerint a szülési szabadság 24 hét, melyből az anya két hetet mindenképp köteles igénybe venni. Tehát a CSED összege maximum 24 hétre (a 168. napig) jár, amely szabadságot azonban az Mt. alapján úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Vagyis a csecsemőgondozási díj már a gyermek megszületése előtt igénybe vehető. Lehetséges, hogy az ellátást nem a szülő nő kérelmezi (pl. örökbefogadás, családba fogadás), ebben az esetben a csecsemőgondozási díjra való jogosultság azon a napon nyílik meg, amikor a jogszabályban meghatározott feltételek bármelyike bekövetkezik.

A 168 napos szabály eltérő azonban a koraszülöttekre tekintettel, mely esetben a szülési szabadság igénybe nem vett részét – ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák – a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

A CSED igényléséhez kapcsolódóan fontos tudni azt is, hogy az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni a csecsemőgondozási díj iránti igényt. Ennél fogva az ellátást is legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

A csecsemőgondozási díj iránti kérelemhez az OEP által a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatványt kell kitölteni, melyet az OEP honlapjáról lehet letölteni.

Ezt követően a kérelmet a foglalkoztatónál, vagyis a kismama munkahelyén kell leadni. Ez alól kivételt jelent, amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, abban az esetben a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi, és megyei kormányhivatalt kell felkeresni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, amennyiben a kismama egyéni vállalkozó, vagy őstermelő, ezekben az esetekben a székhely szerinti kormányhivatalhoz kell benyújtani a kérelmet.

A kifizetőhely nélküli munkáltató esetén tehát az igénybejelentés napja a kérelem benyújtásának – vagy a postára adásának – igazolt napja lesz. Ezt követően pedig a kormányhivatal bírálja el és folyósítja is az ellátást.

A csed szabályos igényléséhez nem elegendő a kérelem kitöltése és a foglalkoztató, illetve a kormányhivatal részére történő megküldése, mivel a jogosultság igazolásához különböző igazolások benyújtása is szükséges.

Tekintettel arra, hogy a csecsemőgondozási díj a szülést megelőzően és azt követően is igényelhető, szintén ketté kell bontanunk a benyújtandó dokumentumok körét. Eszerint a szülés előtt igényelt csecsemőgondozási díj esetén a szülés várható időpontját kell igazolni, melyhez terhes állományba vétel esetén orvosi igazolás szükséges, amennyiben nem történt terhes állományba vétel, abban az esetben pedig a várandósgondozási könyv másolatát kell benyújtani. Azonban ezekben az esetekben sem lehet elhagyni a szülést követően a születési anyakönyvi kivonat másolatának benyújtását.

A szülés utáni igénylés esetén a gyermek TAJ számát tartalmazó hatósági igazolvány másolata szolgál igazolásul a csedre való jogosultsághoz, így azt kell a kérelemhez mellékelni. Azonban ez kiváltható a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával is.

A csed igénylését követő elbírálásra vonatkozó ügyintézési határidő 8 nap, amelyet a kérelemnek a kormányhivatalhoz, vagy a szülő nő munkáltatója által üzemeltetett kifizetőhelyhez történő megérkezését követő naptól kell számítani. Ez a határidő azonban csak arra az esetre vonatkozik, amennyiben a kérelem benyújtásával rendelkezésre állnak azon adatok, amelyek szükségesek az elbírálásához. Amennyiben hiánypótlásra, vagy bármilyen egyéb adatközlésre van szükség, abban az esetben az ügyintézési határidő is növekszik, amely ekkor már 21 nap. Azonban ebbe az időtartamba nem számít bele a hiánypótlásra, vagy adatközlésre irányuló felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő. Fontos tudni azt is, hogy a szülés várható időpontját megelőzően mindegy mikor nyújtjuk be a kérelmet, kizárólag a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik a határidő.

További részletek, bővebb információ az ado.hu oldalán olvasható.

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!