Van, de nem elég! – Országos részmunkaidő kutatás 2016

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom által végzett kutatás eredményeinek bemutatására január 24-én került sor egy minikonferencia keretében a Magyarság Házában. Az előadáson résztvevőket Tordai Ágnes, Mozgalom társelnöke köszöntötte. A kutatás hátteréről Újvári Enikő, Balansz munkacsoportjának vezetője, a kutatás eredményeiről pedig Lerf Andrea kutatásvezető, a Mozgalom önkéntese beszélt. Ezt követően Révész Bálint, a K&H bank HR Személyügyi szolgáltatásainak vezetője és Kappel Katalin, a Grundfos termelő cég szociális munkatársa osztotta meg részmunkaidővel kapcsolatos munkahelyi tapasztalatait. A program Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány Kuratóriumi elnökének Családbarát rugalmas foglalkoztatás itthon és az Európai Unióban című előadásával zárult. 

*

Elhangzott, hogy a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom Balansz munkacsoportja 2016 őszén készítette el részmunkaidővel kapcsolatos online kutatását Lerf Andrea vezetésével. Az összesen 668 fős kutatásban 82 munkáltató és 586 a munkavállaló vett részt. Mindkét érintett megkérdezésére azért volt szükség, hogy össze tudják vetni a két oldal válaszait. A válaszadók területi elosztása országos szinten egyenletesen oszlott el, Budapest és Pest megye erősebben reprezentált benne. A mintában a nők és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya magasabb az országos átlagnál – ez is azt mutatja, hogy ez a kérdés valószínűleg ezt a réteget szólítja meg, vonzza be leginkább.

„Kutatásunk egyik fő célja az volt, hogy összevessük a részmunkaidős foglalkoztatás megítélését a munkaadói és a munkavállalói oldalon: mekkora igény van rá, mennyire lehetne vonzó foglalkoztatási forma ma Magyarországon, illetve hol vannak az akadályok a kereslet és a kínálat találkozásánál” – vázolta fel a legfőbb kérdéseket a Lerf Andrea. 

A kutatás létjogosultsága az alábbi tényeken alapszik:

• Hazánkban a foglalkoztatottak csupán 5-6%-a dolgozik részmunkaidőben, amivel az európai országok között az utolsók vagyunk (Hollandiában ez az arány 38%, a nők körében pedig 60% felett van).

• Az elkövetkező 5-7 évben több, mint 1,1 millióan érik el a nyugdíjkorhatárt (55-62 év közöttiek), a jelenlegi pályakezdő fiatalok (18-25 év közöttiek) száma pedig megközelíti a 955 ezer főt, akiknek jelentős hányada külföldön tervez szerencsét próbálni. Emiatt a következő években folyamatosan csökken majd a fiatal generációt képviselők száma (körülbelül 780 ezer főre), amely jelentős munkaerőhiányt okozhat hazánkban.

Érdemes tehát már most elgondolkodni olyan lehetőségeken, amelyek új alternatívát jelenthetnek a nagyszámú felszabaduló munkahely betöltésére – állítja Lerf Andrea.

A válaszok alapján beigazolódott, hogy a legfontosabb indok, amiért a munkavállalók a részmunkaidős beosztást választanák a gyermekvállalás (37%), amelyet a gyermekes háztartások is megerősítettek válaszaikkal. A második fontos ok a munka-magánélet egyensúlyának biztosítása (24%). A 45 év felettieknél pedig megjelenik az idős szülő, illetve családtag ápolása is mint indokoló tényező. A részmunkaidő a 3-6 év közötti gyermekeket nevelők között a legnépszerűbb (53%), míg a 6-12 éves korosztály esetében jellemzően a 2-3 gyermekkel rendelkezők, és a kisebb cégnél dolgozók preferálják azt.

A kutatás rákérdezett arra is, hogy mennyire segítené a munkavállaló életét, ha részmunkaidőben végezhetné a munkáját. A válaszadók 52%-a szerint nagymértékű könnyebbség lenne számára ez a lehetőség. A nők és a házasságban élők körében ez még markánsabban megmutatkozott.

Az eredményeket összevetve a részmunkaidő és a cég iránti elköteleződés között nagyon szoros összefüggés figyelhető meg: a legmagasabb értéket adták a részmunkaidős lehetőségre, hasonlóan vélekedtek a cég iránti elköteleződésről is. Úgy tűnik, hogy a részmunkaidős opció nemcsak egy kedvező családbarát megoldás, hanem erősítheti a lojalitást, és csökkentheti a fluktuációt. A válaszadók 75%-a elkötelezett az ilyen munkahelyek mellett.

Látva hazánk szerény eredményeit a nemzetközi mezőnyben, meglepőnek mondható, hogy a munkavállalói mintában 68%, a munkaadói mintában 87% mondta azt, hogy elérhető cégüknél a részmunkaidős lehetőség. Azoknál a cégeknél, ahol nincs erre mód, a válaszadók 64%-a azt jelölte, hogy maximálisan segítené az életét a részmunkaidős munka, és szintén 64% nyilatkozta azt, hogy az elköteleződésüket is maximális szintre emelné.

Meglepő eredmény az is, hogy a válaszadók közel kétharmada dolgozna részmunkaidőben, még akkor is, ha az ebből befolyó jövedelemre nem lenne feltétlenül szüksége.

A kutatás eredményei bebizonyították, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók nyitottak a részmunkaidő lehetőségére. A következő lépés, hogy miként lehet ezt akciótervek formájában megfogalmazni, és hogyan tud valóban megjelenni évről-évre egyre több olyan munkahely, amely biztosítja a részmunkaidős foglalkoztatást. Újvári Enikő, a projekt koordinátora ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom elkötelezett a projekt mellett, mindenképpen szeretnék folytatni: elősegíteni a kereslet és a kínálat egymásra találását, például minél több párbeszéd kezdeményezésével az érintett felek között. 

*

Révész Bálint, a K&H bank HR Személyügyi szolgáltatásainak vezetője véleménye szerint a részmunkaidős foglalkoztatás önmagában aligha vizsgálható, az csak a munka-magánélet egyensúlyát középpontba helyező más intézkedésekkel együtt lehet hatékony, mint például a kötetlen vagy legalább részben rugalmas munkaidő beosztás bevezetése vagy a távoli (otthoni) munkavégzés részben történő támogatása. A részmunkaidős foglalkoztatás nem elválasztható a munkaidő beosztásának kérdésétől, hiszen egyik fél részéről sem közömbös, hogy a munkatárs mikor teljesíti a munkaidejét.

Kiemelte, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás aránya növelésének mozgatórugója annak felismerése lehet, hogy vannak olyan foglalkoztatási csoportok, ahol különböző okokból, de a munkavállalók szeretnének nagyobb fókuszt biztosítani a családi életükre. A K&H Bankcsoportnál 2 olyan munkavállalói csoportot azonosítottak be, ahol a részmunkaidős foglalkoztatásra magas igény mutatkozik: a gyermeknevelés miatti távollétükről visszatérő kismamák csoportja, valamint a nyugdíj előtt álló munkavállalók csoportja.

Elmondta, hogy a K&H Bankcsoport mintegy 10 éve működteti Welcome back programját a kismamák számára; évente mintegy 100 kismama tartós távolléte jár le. 2016-ban minden idők legnagyobb sikeres visszatérési arányát (86%) sikerült elérnünk: és a tavalyi évben először 25% feletti arányban részmunkaidőben tértek vissza a munkatársaink az aktív munkavégzésükhöz. Megjegyezte, hogy bár a kismamák szívesen térnek vissza munkahelyükre, a teljes munkaidős foglalkoztatást már nem tudják, nem szeretnék vállalni amíg nagyobbak nem lesznek a gyerekek vagy akár a későbbiekben sem.

Az idősebb munkavállalókkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a női munkavállalóik szinte kivétel nélkül élnek a 40 év munkaviszony elérése után a nyugdíjba vonulás lehetőségével, holott életkoruk és életerejük alapján még 6-8 évig aktív és értékes munkatársak lehetnének. Ebből a megfontolásból kiindulva szeretnék számukra lehetővé tenni a fokozatos nyugdíjba vonulást, azaz a teljes munkaidőből részmunkaidős foglalkoztatásba való váltást. Ez előnyt jelenthet minden érintett fél számára: a vállalat számára azért, mert nem azonnal veszíti el tapasztalt munkaerejét, a munkavállaló számára azért, mert anyagi és magánéleti és mentális szempontból is van ideje felkészülni a teljes nyugdíjas létre; az állam számára pedig azért, mert ezáltal megtakaríthatja az erre az időszakra jutó nyugdíjellátás kifizetését.

Hozzátette, hogy tapasztalataik szerint az egyik fő oka annak, hogy azok sem szívesen választják a részmunkaidőt, akik érdekeltek lennének ebben, a megélhetés. A részmunkaidős foglalkoztatás arányának növeléséhez kell egyfajta jólét, az, hogy a stabil többkeresős családmodell minél nagyobb mértékben legyen jelen a magyar társadalomban. 

A bank konkrét részmunkaidős és egyéb családbarát intézkedések bemutatása után Révész Bálint azzal zárta előadását, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás nem csodafegyver, önmagában más munkaszervezési módszerek nélkül nem is feltétlenül életképes, de igény van rá: a munkavállalók egyre inkább igénylik ennek lehetőségét, tehát versenyelőnyt jelent azon munkáltatók számára, akik különböző rugalmas foglalkoztatási intézkedések részeként támogatják a részmunkaidős foglalkoztatást, mely a munkavállalói elégedettséghez és lojalitáshoz is jelentősen hozzájárulhat.

*

Kappel Katalin a Grundfos szociális munkatársa röviden bemutatta, hogyan és miért működhet a részmunkaidős foglalkoztatás akár egy termelő cégben is. Elmondta, hogy a cég szervezeti kultúrájának és vállalati politikájának alapvető eleme a munka és család összeegyeztetésének támogatása. Kiemelte, hogy a különböző részmunkaidős foglalkoztatási megoldások bevezetésével elsődleges céljuk az volt, hogy eleget tegyenek dolgozóik munka-magánélet integrációs törekvéseinek és lehetőségeket tudjanak biztosítani az egyre növekvő létszámú kisgyermekes munkavállalóik számára.

Elmondta, hogy ma már atipikus munkavégzési formák széles köre áll a visszatérő kismamák rendelkezésre: a hagyományos részmunkaidős foglalkoztatás mellett a gyermekgondozásról visszatérő munkatársaink projekt-alapú megbízási szerződéssel vagy 7+1 órás munkarendben alkalmazhatók bizonyos munkakörökben. Továbbá, az esélyegyenlőség jegyében biztosítják a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét a rehabilitációs részlegükön 4 órában foglalkoztatott gyártósori dolgozók számára, illetve számos más pozícióban is, például recepciós, munkaruha-ügyintéző, adminisztrátor.

Hangsúlyozta, hogy a rugalmas munkavégzési opciókat a dolgozók kifejezetten pozitívan élik meg, melyek ezáltal jelentős mértékben hozzájárulnak a dolgozói motiváció és elkötelezettségerősítéséhez és a munkavégzés hatékonyságának fokozásához.

*

Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány Kuratóriumi elnöke ismertette: 2016 novemberében 640 ezer fővel többen dolgoznak és 246 ezerrel kevesebb a munkanélküli, mint 2010 novemberében volt. A 20-64 éves korcsoport 2016 III. negyedéves adatai alapján Magyarországon 68,7% a teljes foglalkoztatás, míg az uniós átlag 58,4%. A foglalkoztatás növekedésének kétharmadát az inaktívak létszámának csökkenése adta.

A teljes foglalkoztatás kedvező alakulásával ellentétben a részmunkaidős foglalkoztatás terén jelentős a lemaradásunk: míg az Európai Unióban 13,3% ennek aránya (a fent említett időszakban és korcsoportban), addig nálunk csak 3,4%. 2012-ben kb. 230-240 ezren dolgoznak Magyarországon részmunkaidőben (ami negyede az uniós átlagnak), számuk és arányuk azóta is folyamatosan csökken. A részmunkaidős foglalkoztatást illetően jelenleg a 27. helyen szerepelünk a tagországok között, Bulgária előtt.

Az egyéb rugalmas foglalkoztatási formákat illetően valamelyest jobb a helyzetünk:

• az otthonról is végezhető munkát végzők aránya nálunk 6,1%, míg az uniós átlag 10,3% (2015. évi adatok) - ez a 16. helyet jelenti Magyarország számára;
• a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya nálunk 6,4% , míg az uniós átlag 8,3% (2016. évi III negyedéves adatok) - 14. hely;
• az önfoglalkoztatók aránya nálunk 7,2%, míg az uniós átlag 10,2% (2016. évi III negyedéves adatok)- 25. hely. 

Ezt alátámasztják a munkaóra-adatok is. Az összes foglalkoztatott Magyarországon átlagosan heti 39,8 órát dolgozik, míg az Európai Unióban 36,1 órát. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak munkaideje nálunk 40,9 óra, míg az uniós átlag 41,4 óra. A részmunkaidőben foglalkoztatottak esetén ezek a számok a következőképpen alakulnak: 22,5 óra, illetve 20,2 óra. Ezt azt jelenti, hogy miközben nálunk nagyon kevés a részmunkaidős foglalkoztatás, annak struktúrája jobb, változatosabb mint az Unióban.

Kimutatható igény van mind a munkáltatók, mind a munkavállalók egyes csoportjaiban az átmeneti rugalmas megoldásokra, amik csak akkor fognak elterjedni, ha modellként használjuk a jó gyakorlatokat, jó példákat. Az egyre komolyabb problémát okozó munkaerő-hiányra megoldást jelenthet az inaktivitás (további) csökkentése, amihez elengedhetetlen a munkaerő-piac családbarátabbá, rugalmasabbá válása – zárta előadását Szalai Piroska.

 ***

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom fő célja, hogy a fiatalokat támogassa abban, hogy karrier terveik mellett családi terveiket is megvalósíthassák, megszülessenek azok a gyermekek, akikről fiatalon álmodnak. Ebben nagyon fontos faktor a munka-magánélet egyensúlya, a munkaerőpiac családbarát működése, az atipikus munkavégzési formák, így például hogy a részmunkaidős álláslehetőségek nagyobb arányban legyenek jelen a magyar munkaerőpiacon. Több gyermeket mernek vállalni ott, ahol több részmunkaidős lehetőség van.