Az EMMI parlamenti államtitkára szerint az egészségügyi dolgozók „külföldre vándorlásának” tendenciája 2010 után megfordult.
Jövőre 2012 milliárd forint jut egészségügyi célokra, ami azt jelenti, hogy a kormány tíz év alatt 915 milliárd forinttal, 76 százalékkal növelte az emberek egészségének megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére fordítható forrásokat – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn a Fejér megyei Lepsényben.
Rétvári Bence erről a vadonatúj, 100 millió forintos TOP-forrásból és csaknem 150 milliós önerőből épített lepsényi egészségház átadásán beszélt. Elmondta: a koronavírus-járvány miatti gazdasági válság évében olyan költségvetést fogadtak el, amely jövőre 153 milliárdos többletforrást biztosít az ágazatnak, miközben Európa sok országában visszafogják a jóléti és egészségügyi kiadásokat. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2010 óta 91 kórház újult meg részben vagy egészben, 54 rendelőintézetet és 107 mentőállomást korszerűsítettek, továbbá 23 új rendelőintézet és 34 új mentőállomás épült Magyarországon.
Rétvári Bence arról is beszélt, hogy sok országban eredményként könyvelik el a bérek szinten tartását, míg itthon az egészségügyi szakdolgozók, az ápolók bére januárban 14, novemberben további húsz százalékkal emelkedik. Megjegyezte: amíg a baloldali válságkezelés megszorításokat hoz, addig „mi szakdolgozói béremeléssel és többletforrással kezeljük a válságot”.
Az államtitkár szerint részben ennek, részben az országszerte épülő egészségházaknak is köszönhető, hogy az egészségügyi dolgozók „külföldre vándorlásának” tendenciája 2010 után megfordult: több mint 68 százalékkal csökkent a külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kérő orvosok száma, az ápolók esetében ez 48 százalékkal csökkent. Elérték, hogy a működési engedéllyel rendelkező orvosok száma 34 ezerről 39 ezerre nőtt 2010 óta.
Salamon Béla polgármester azt hangoztatta, csaknem három évtized után létesült új középület a községben
Varga Gábor (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy választókörzetében – az elmúlt tíz évben – Abán és Enyingen új szakrendelő épült, Sárbogárdon a szakrendelőt teljesen felújították, emellett épült egy új mentőállomás Abán, Enyingen pedig új, modern épületbe költözött. A lepsényi egészségházról elmondta, hogy az egész közösséget szolgáló, korszerű létesítményről van szó, hiszen ebben kapott helyet a háziorvos, a fogorvos és a védőnő is. Úgy vélte, az épület átadása olyan mérföldkő, amely egyértelmű fejlődést jelez. Hozzátette: a fejlesztések folytatódnak, hiszen a már megújult iskola és óvoda, a felújított községi utak és járdák után hamarosan mintegy kétszáz millió forintból új bölcsőde épül Lepsényben.
Salamon Béla (független) polgármester azt hangoztatta, hogy csaknem három évtized után létesült új középület a községben, ráadásul olyan, amire nagy szükségük volt. Hozzáfűzte: mivel az egészségházban minden lakos megfordul majd, ezért a beruházás keretében igyekeztek a gyógyító tevékenységet és a szakembereket szolgáló 21. századi eszközparkot is biztosítani.
(MTI)
Miként lehet az otthonszülés élményét a kórház falain belülre vinni? Mire van szüksége egy kismamának a háborítatlan szüléshez? Rövid- és hosszútávon milyen eredményeket várnak az átalakítástól? Többek között ezekről kérdeztük a Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkárságát.
Hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a gyermekvédelmi törvény szigorítása.
„Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence.
Idén már 444 új büntetőeljárás kezdődött gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt.
Most mit lehet erre mondani?
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Mit gondolnak, hány évet érdemelnének és hányat fognak kapni mindazok, akik ebben rész vettek, akik ebben segítettek?”
Visszatér a labdarúgó Bajnokok Ligája örökrangadója. Kedd este (21 óra) a német rekordbajnok Bayern München a Real Madridot fogadja a bajor fővárosban.
