Az ellenzék akár örülhetne is, hogy a köztársasági elnök nem ért egyet a bejelentőtörvénnyel, de szerintük színjátékról van szó, Schiffer szerint Orbánnak sikerült egy win-win helyzetet előállítania.
Nem kis meglepetést – sőt, sokakban némi zavarodottságot – okozott, hogy Novák Katalin nem írt alá egy április 11-én elfogadott törvényt, helyette megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. A köztársasági elnök a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló jogszabállyal nem értett egyet, amely egy uniós irányelv átültetését szolgálja.
Novák Katalin az indoklásában azt írta, „az alaptörvényi értékek védelmét célzó bejelentés megtételének lehetőségére az alapul szolgáló magatartások, illetve a különféle alaptörvényi értékek eltérő jellegzetességeit figyelembe vevő megkülönböztetés nélkül, és olyan absztrakciós szinten utal, hogy az alapján nem minden esetben egyértelmű sem az, hogy pontosan milyen magatartások bejelentésére lehetne alkalmazható..., sem pedig az, hogy a megtett bejelentések pontosan milyen jogkövetkezménnyel járnának.”
Arról van szó, hogy a törvény szerint bejelenthető „az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában kinyilvánított azon tény kétségbe vonására irányuló tevékenység, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők”, továbbá a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett bűnök alól felmentő, továbbá e bűnöket kicsinyítő módszeres tevékenység, illetve a nemzeti jelképeink tiszteletének és használatának akadályozására irányuló cselekmény, valamint az Alaptörvény által védett házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepe, a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint
Az ellenzéki politikusok házmesterországról, a feljelentők világának visszatéréséről beszéltek, s leginkább a legutolsó pontot tartják leginkább elfogadhatatlannak, arra utalnak, hogy ez a szivárványcsaládok, a gyermeküket nevelő azonos neműek „feljelentéséről” szól. Ilyen alapon persze akár tapsolhatnának is, hogy Novák Katalin visszadobta a törvényt, de az örömük nem teljes, mert úgy vélik, csupán egy jól megrendezett színjátékról van szó. Azaz azt demonstrálja a kormány, hogy nálunk jogállam van, működik a fékek ellensúlyok rendszere, azaz a köztársasági elnök teszi a dolgát, de ez valójában egyáltalán nincs így – vélik.
Valószínűleg Schiffer András ügyvéd jár a legközelebb az igazsághoz. A volt parlamenti képviselő azt írta a Facebook-oldalán, hogy a kormányt figyelmeztethették Brüsszelből, „úgyhogy vagy villámgyorsan kihátrálnak a trollfejezetből, vagy keresztet vethetnek az uniós forrásokra. S ekkor jön a köztársasági elnök, aki úgy küldi vissza a törvényt, hogy ugyan tessék már kiszedni belőle a komplett III. fejezetet. Orbánnak nem kenyere a meghátrálás, ebben a jelenetben viszont bónuszként azt is elő tudja adni, hogy kérem szépen mi nem Brüsszel előtt hajoltunk meg, hanem tudják kérem itt jogállam van, meg fékek és ellensúlyok és mi bizony komolyan vesszük a köztársasági elnöki intelmeket.
A továbbiakban minimum a bejelentővédelmi törvény, de voltaképp
az egész jogállamiság szempontjából sincsen itt semmi látnivaló,
lehet továbbhaladni és várjuk az utalást. Az egész műsorszám közben pedig még az ellenzék titkos fegyvere is kicsit amortizálta magát. Orbánnak sikerült újra egy win-win helyzetet előállítania önmaga számára: miként annyiszor az elmúlt másfél évtizedben”.
Ezek után persze nagy kérdés, hogy mit lép az Országgyűlés: vagy változatlanul hagyja a törvényt, s ez esetben a köztársasági elnök köteles azt aláírni. De ezt követően még mindig fordulhat az Alkotmánybírósághoz, „a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát.” Ennél persze sokkal valószínűbb, hogy a parlamenti képviselők értenek a szóból és egyszerűen kiveszik azt a részt, amellyel a Novák Katalin nem ért egyet.
Nyitókép, archív: Novák Katalin, a kormányzó Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje az Országgyűlés plenáris ülésén, ahol megválasztják az új államfőt 2022. március 10-én.MTI/Máthé Zoltán
Hszi Csin-ping látogatásának célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre.
A miniszterelnök ezúttal azt is elárulta a követőinek, hogy hogy becézi az édesanyját.
A miniszterelnök szerint Magyarország és a családok békéje lesz a tét a június 9-ei választáson.
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
De a baloldal egyebekben békepárti és antiimperialista.
A Kossuth-díjas zenészt már nem érdekli, hogy a libsik és a rosszindulatú kommentelők mit írnak, fel meri vállalni a véleményét.
Pop, rock és electro keveredik Máté Péterrel, miközben így vagy úgy, de a magyar zenekar bármikor képes meglepni a közönségét.
Hszi Csin-ping látogatásának célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre.
