Az orbáni önkény látványosan vérezteti ki az ellenállás utolsó fellegvárait

„Ez a történet nem csupán Iványi Gábor hősiességéről és nem csupán annak a több mint ezer alkalmazottnak a kitartásáról és hitéről szól, akiket hosszú évek óta hónapról hónapra a létbizonytalanság szorongásában tart a hatalom, hanem rólunk is. Augusztus 10-én Iványi Gábor ismét dermesztő jogfosztásról tudósított: 

»A magyar kormány, a NAV közreműködésével a mai napon esedékes alapnormatívánkból minden eddiginél nagyobb, 175 millió forintos elvonást eszközölt, miközben az elmúlt évek során elvégzett munkánkért milliárdokkal tartozik nekünk. Akik ezen az ördögi terven, a tönkretételünkön munkálkodnak, pontosan tudják, hogy kiskeresetű, maguk is súlyos gonddal küszködő munkavállalóinktól, több mint ezer személytől, valamint mintegy húszezer ellátottól veszik el a létfenntartáshoz szükséges jövedelmet, romba döntve azt a munkát, amit a rendszerváltás óta (sőt azt megelőzően már) jó szívvel, odaadással és szakszerűen végeztünk. A bűnünk az, hogy kritikusan szemléljük, sőt szóvá tesszük az alapvető emberi jogok sárba tiprását, s azt a bűnös dőzsölést és korrupciót, ami egész rendszerünket átitatta, s mind az európai, mind a világpolitikában nem kívánatos páriákká tett minket.«

(...)

Persze a hatalom tudja, hogy ezt a játszmát egyszer úgyis megnyerik. És felőrlik, kivéreztetik ezeket a hősöket. Hogy végleg megtörjék az ellenállásnak ezt a fontos gócpontját. De ez csak akkor lesz így, ha mi magukra hagyjuk ezeket a hősöket. Vagyis Iványiék ellenállása a mi kitartásunk, a mi hitünk függvénye is. Hogy hiszünk-e még abban, hogy az igazság és a jóság egyszer úgyis győzni fog? Ha kell minden ellenére is!”

Nyitókép: MTI/Kovács Attila