A tagadástól a beismerésig – balos politikusok és az ellenzéki sajtó évekig harsogta, hogy a gyermekvédelmi törvénynek nincs köze az EU-forrásokhoz

Mint ismert, gyakorlatilag önleleplező beszédet tartott a hazánkról folytatott múlt heti, európai parlamenti vita során Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki elismerte azt, amit a magyar kormány már régóta hangoztatott: a migrációs politikánk mellett az LMBTQ-jogok biztosítása, magyarul a gyermekvédelmi törvény miatt tartják vissza a hazánknak járó uniós forrásokat, pontosabban annak maradék, nagyobbik részét.

Magát a jogszabályt még 2021 júliusában fogadta el a magyar parlament és törvény már akkor nem tetszett az Uniónak. Az Európai Parlament határozatban ítélte el hazánkat, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is jelezte, hogy mindent latba fog vetni az általa szégyenteljesnek nevezett jogszabály visszavonásáért.  El is indult a kötelezettségszegési eljárás, amihez több tagállam mellett az Európai Parlament is csatlakozott.

Ezzel együtt a hivatalos közlésekben nem volt szó arról, hogy a jogszabály szerepet játszana az uniós források visszatartásában. Sőt.

Árulkodó jelek

Hazánk 2021 májusában nyújtotta be a Covid-járvány által okozott gazdasági, pénzügyi, társadalmi károk orvoslására létrehozott helyreállítási alaphoz szükséges tervet. 

Ezzel pedig már akkor világossá vált, hogy a két dolog összefügghet.

Még ebben a hónapban Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos bejelentette, egyelőre Brüsszel nem fogadja el a magyar helyreállítás tervet és nem is utalják az ezzel járó támogatást. A biztos indoklásában a magyarországi jogállamisági jelentésre hivatkozott, amely szerint rendszerszintű problémák vannak a magyar jogállamisággal, amelyeket orvosolni kell.  

A biztos négy területet említett: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni fellépést, a sajtó sokszínűségét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét. A gyermekvédelmi törvény azonban itt sem került szóba. Hazánk egyébként az alapból nagyjából 7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra volt jogosult. 

Von der Leyen tagad

Mindezek kapcsán a szocialista EP-képviselő, Ujhelyi István is kérdéssel fordult 2021 őszén az Európai Bizottság elnökéhez, hogy segítsen tisztán látni, majd Ursula von der Leyen válaszát lobogtatva vádolta hazugsággal a kormányt és a Fideszt.

A bizottsági elnök ugyanis azt írta a magyar képviselőnek, hogy 

ez két különálló és párhuzamos folyamat.

Ujhelyi későbbi megfejtése szerint „a homofób »gyermekvédelmi« törvény és a köré épített eszement propaganda kizárólag amiatt született, hogy hivatkozást adjon a kormányzati hisztihez és hazudozáshoz a jogállamisági eljárások kapcsán”.

A baloldali sajtó mentegető akciója

Bár időközben például 

amire a fideszes EP-képviselő, Győri Enikő mutatott rá. 2022 januárjában az egyik bizottsági ülésen ugyanis a Gentinoli arról beszélt, hogy az oktatási diszkrimináció, azaz a gyermekvédelmi törvény miatt tartják vissza a támogatásokat. 

A Szabad Európa „Cáfolta az EU-biztos a fideszes vádakat” címmel próbálta meg minden áron tisztára mosni a biztos mondatait, mondván, egy későbbi nyilatkozatában egyértelművé tette, nincs ilyen összefüggés, a jogszabály nem szerepel a helyreállítási alapról szóló vitában. A hvg.hu is beszállt a kánonba, „Ismét cáfolja Brüsszel a Fideszt” című cikkében azt hangsúlyozva, megbukott a fideszes leleplezés.  

A Szabad Európa később még rá is erősített, a júliusban megjelent „A »gyermekvédelmi« törvénynek soha nem volt köze az uniós forrásokhoz” című cikkel,  de az azonnali.hu sem hagyta szó nélkül a fejleményeket. Az „Ezt várja az EU a pénzéért Magyarországtól, a nemátalakítás nincs benne” című cikkükben felsorolták a bizottság hat pontban összefoglalt ajánlásait, hangsúlyozva, hogy 

2022 decemberében, amikor az Európai Tanács a jogállamisági feltételrendszert alkalmazva 6,3 milliárd eurónyi támogatás felfüggesztéséről döntött, akkor is az volt a hivatalos indoklás, hogy Magyarország csak részleges korrekciós intézkedéseket hozott a jogállamisági elveknek a közbeszerzés, az ügyészségi eljárás hatékonysága és a korrupció elleni küzdelem tekintetében. 

Mindezek után következett a már fent említett beismerés: miután a bizottság a források egy részét felszabadította, az Európai Parlament nekiesett Von der Leyennek, aki a hazánkról szóló újabb parlamenti vitában jelentette ki, hogy több, mint 20 milliárd eurónyi támogatást továbbra is visszatartanak, 

Mindez pedig alátámasztja, hogy Brüsszel ideológiai alapon tartja vissza a pénzeket, pedig erre nem lenne alapja. 

Nyitókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal a jogállamiság magyarországi helyzetéről és a befagyasztott uniós pénzeszközökről tartott vitában az Európai Parlamentben (EP) 2024. január 17-én. (Fotó:MTI/EPA/Ronald Wittek)