Reggel 8-kor elkezdeni tanulni? Minek?

2016. szeptember 13. 10:55

Joób Sándor
index.hu

Egyetlen jogszabályban sem szerepel, hogy az iskolákban reggel 8 órakor kell kezdeni a tanítást. Az iskolák tehát szabadon dönthetnének a fél 9-es vagy a 9-es kezdésről. Külföldi felmérések szerint a reggel 9-es kezdés jobb tanulmányi redményeket hoz. Ennek bevezetése azonban a szülők eltérő munkabeosztása miatt nem egyszerű.

„Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alváskutatója szerint a gyerekek reggel 8 órakor még nincsenek hatékony tanulásra alkalmas állapotban. 

(...)

De tényleg, ki találta ki, hogy reggel 8-kor már dolgozni kell? A korai munkakezdés hagyománya azokból az archaikus időkből származik, amikor korán reggel meg kellett etetni az állatokat, vagy gépek hiányában a mezőgazdasági munkákat nagyon korán el kellett kezdeni, hogy időben végezzenek. Azt persze nem szokták emlegetni, hogy a földművelő embernek volt lehetősége arra, hogy délután szundítson egyet otthon vagy a szénakazalban, miután folytatja nehéz fizikai munkáját.

(...)

Ma már kutatások is bizonyítják, hogy a 9 órai iskolakezdésnek mérhető pozitív hatása lenne, ilyenkor ugyanis jobbak a tanulási mutatók. Ha reggel 7-kor kelünk, és kialudtuk magunkat, akkor 9 órára még csak koncentrálóképességünk kb. felét érjük el. Két óra múlva, tehát 11 órára jutunk a koncentráció csúcsára - írja Soósné Faragó Magdolna az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján megjelent, Az idő és az egészség című tanulmányában. A gyerekekkel is tehát 9 és 13 óra között tudnak a pedagógusok a leghatékonyabban együtt dolgozni, ezen belül különösen 10–12 óra között.  

A nehezebb tárgyakat tehát érdemes a tanítás 3. és 4. órájára beiktatni, javasolja a tanulmány. Figyelmünk 13 óra körül visszaesik a reggel 9 órai 50 százalékos szintre. 13 óra után jön egy átlag kétórás hullámvölgy, amikor a koncentrációs szintünk kb. 40 százalékos (ez összefügg az ebéd utáni bágyadtsággal is). 

16 és 18 óra között van egy újabb, tanulásra alkalmas hullámhegy, bár ekkor már csak 50-70 százalékos az aktivitásunk, amit megint kb. kétórás, szintén 40 százalékos átlagos kapacitású fáradási szakasz követ. (A harmadik csúcsidő 20–21 óra között van, de ez a gyerekek nagy részét már nem érinti). »Pedagógusnak, gyerekeknek és szüleiknek egyaránt fel kell hívni a figyelmét arra, hogy elvesztegetett idő, ha ilyenkor fognak hozzá a tanuláshoz!« -  írja Soósné Faragó Magdolna.

(...)

»A gyermekek biológiai ritmusát az iskola nem veszi figyelembe. Mintha másodlagos állampolgárnak tekintenénk őket, akiknek mi, felnőttek mondjuk meg, mi a jó« - mondja Bódizs Róbert. Egészségtelen feltételek közé szorítjuk őket, amiben álmosan kezdik a tanulást, majd akár egész nap kialvatlanok lehetnek. Ha pedig valakit a biológiai működésétől nagyon eltérő életfeltételek közé igyekeznek szorítani, annál kedvetlenség, memóriaproblémák, depresszió léphet fel, de az alvásproblémákkal összefügg a 2. típusú diabétesz, a szív- és érrendszeri problémák, a magas vérnyomás és az elhízás is. Sok felnőtt is hasonlótól szenved, de felnőttkorunkra mi jobban megtanuljuk kezelni ezt a szociális jetlaget.

(...)

Az amerikai alvásgyógyászati szakértők akadémiája (AASM) szerint a csecsemőknek 12-16, a hat-tizenkét éveseknek 9-12, kamaszoknak 8-10 órát kellene aludniuk naponta. Nagyon nem mindegy az sem, mikor teszik ezt. A kisebb gyerekek részben azért kialvatlanok, mert sokszor akkor kell aludniuk, amikor még nem álmosak, és olyankor kell kelniük, amikor még aludnának. Bódizs Róbert szerint ha kőbe vésett szabályként este 8 órakor le akarjuk fektetni a gyerekeket aludni, akkor előfordulhat, hogy 1-2 óra felületes és nem pihentető alvást végeznek.

Még nehezebb a helyzet a kamaszkorban. Ekkor ugyanis az alvásigény jelentkezése kitolódik 22-23 órára. Sokak szerint mindez összefügg az esti tévézéssel vagy ma már inkább a kamaszok heves facebookozásával és  más közösségi médiás aktivitásával, de Bódizs Róbert szerint a serdülőkorban ettől függetlenül biológiailag is meghatározott a későbbi álmosság. A kamasznak viszont így már nehezen jön össze a szükséges 8,5-9,5 óra alvás. Az igazi csapást számukra ezután egy nulladik óra jelenti.

Miért nem lehet sziesztát bevezetni az iskolákban és a munkahelyeken is, ha azt látjuk, hogy a gyerekek és a felnőttek produktivitása délután 1-3 óra között kifejezetten alacsony? A szieszta nem feltétlenül alvást jelent, csak olyan tevékenységet, ami valamennyire a pihenést, feltöltődést szolgálja. Az iskolában ebben az időben célszerű pihenni, szabadon játszani az udvaron.

(...)

A köznevelésre vonatkozó jogszabályokban sehol nem szerepel, hogy az iskolákban reggel 8 órakor kell kezdeni a tanítást, erősítette meg kérdésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Csak olyan kikötés van, hogy az első órát reggel 8 óra előtt legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni. Ehhez ki kell kérni az iskolaszék, vagy az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://csalad.mandiner.hu/trackback/24611

Partnereink: