Amikor a családtagból ellenség válik

2016. október 3. 21:30
Családi kötelékeink határozzák meg érzelmi és pszichés fejlődésünket. Mi késztethet arra valakit, hogy ezeket a kötelékeket elvágja?

Teljesen normális, ha a család nehezen viseli a kamasz viselkedését, és fordítva: tinikorban nem egyszerű a szülőkkel sem. A két fél átmenetileg távolabb kerül egymástól. Normális esetben a fiatal felnőtt aztán visszatalál szüleihez: képes immár felnőttként egy megújult kapcsolatot kialakítani velük.

Előfordul azonban, hogy a kamaszkorra jellemző feszültség nem múlik, és a harag, a neheztelés, az ingerlékenység állandóvá válik a családban.

A „Hidden Voices: Family Estrangement in Adulthood” (Rejtőző hangok: családi elidegenedés felnőttkorban) elnevezésű brit felmérés éppen ezzel foglalkozik. A kutatásban 800 18-60 közötti ember vett részt, akik saját bevallásuk szerint elidegenedtek valamelyik családtagjuktól, vagy egész rokonságuktól.

A családi kötelékek megszakításának okaként a legtöbben érzelmi, fizikai vagy szexuális bántalmazást említettek. Kevésbé egyértelmű, mégis gyakori ok a túlzott elvárások a gyermek felé, a családon belüli szerepek tisztázatlansága. A válaszadók közül sokan úgy érezték: érzelmileg megterhelő, elviselhetetlen, sőt veszélyes lenne számukra a kapcsolat folytatása.

A felmérésből kiderül, hogy a legtöbben fiatal felnőttként, 24-35 éves korban idegenednek el végleg családjuktól.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés