Kezd „trendivé” válni az apaság

Apának lenni férfias dolog – beszámoló az Apakonferenciáról

2016. október 13. 12:05
A Három királyfi, Három királylány Mozgalom évente megrendezi a Apa (is) csak egy van! konferenciát. Idén a modern apaság és kihívásai volt a fő téma. A szekcióbeszélgetésen ezúttal is jelent volt a Mandiner.

Ahogy minden évben, a konferenciát most is az Emmi család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára nyitotta meg. Novák Katalin szerint a rugalmas családtámogatási rendszer a választás szabadságát adja a szülőknek, akik élethelyzetüktől függően dönthetnek munkavállalásról és gyermeknevelésről. Kiemelte, hogy a gyerek fél éves kora után a kormányzat az anyának vagy az apának ugyanazokat a családtámogatásokat biztosítja, mert hisz a szülők, a család együttműködésében.

A magyar családtámogatási rendszer mindkét szülő által igénybe vehető elemei között említette a gyermekgondozási segélyt (gyes), a gyermeknevelési díjat (gyed), a gyed extrát, valamint a gyermekápolási táppénzt, amelynek lényege, hogy a két dolgozó szülő egyike a gyermek betegsége idejére otthon maradhat. Ez utóbbival kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekápolási táppénz idejét július 1-jével megduplázták. Ez azt jelenti, hogy a 3-6 év közötti gyerekek betegsége esetén az anya és az apa is 42-42 napra mehet táppénzre, míg afölött, 12 éves korig, 14-14 napra.

Az államtitkár arról is beszélt, a társadalomban kezd „trendivé” válni az apaság, a családokban egyre jobban erősödik az apák szerepe, aki egyre büszkébben és aktívabban vesznek részt a gyermeknevelésben, és mind többen gondolják úgy, hogy „apának lenni férfias dolog”. Egy 2014-es kutatásra hivatkozva azt mondta: a szellemi foglalkozású apák ma már 14 százalékkal több időt töltenek a gyermekükkel, mint az anyák. Mint fogalmazott, megfordult a történelmi trend, hiszen egy generációval korábban még az anyák jelenléte volt erősebb a gyerekekkel való szabadidős tevékenységben.

Léder László pszichológus, az Apa munkacsoport alapító tagja, az Apa füzetek társszerzője és Mandiner.család szakértője – a modern apaság jelenségéről és kihívásairól beszélt. Elmondta, hogy „csendes apaforradalom” zajlik a fejlett világban immár 20 éve, és ez a folyamat elérte Magyarországot is. A modern apaság fő kritériumának az egyenrangú felelősséget nevezte, és kiemelte, hogy ez nem a 21. század találmánya. 18. és 19. századbeli példákkal igazolta, hogy a kétszülős családmodell, a pénzkereső anya és a családban aktívan jelenlévő apa nem új keletű, hanem már az előző évszázadokban is létező jelenség, amely a 20. században fokozatosan eltűnt, elsősorban külső tényezők (jó szándékú, de rossz hatású törvényhozás, háziasszony szerep idealizálása, autoriter apai szerep divatja stb.) hatására. A családban és nem a családért élő apa helyreállítása azonban fejlett és támogató társadalmi rendszereket igényel – hangsúlyozta. 

Ahogy a vele készült interjúnkban is, az előadásban is kiemelte, hogy az apák családba történő „visszafogadásának” egyik, de hangsúlyosan csak egyik pillére a szemléletformálás. A cuki apaság könnyen eladható – mondta, de a mai helyzetet meghatározó rendszerek, elsősorban a munkakultúra változása, a férfiak és nők otthoni szerepvállalását ellehetetlenítő vagy éppen segítő munkahelyek kialakulása alapvetően meghatározza, hogy létrejön-e Magyarországon modern apaság. Kiemelte, hogy míg Hollandiában az a nők részmunkaidős foglalkoztatásának aránya 61%, az OECD átlag pedig 26%, addig Magyarországon ez az arányszám 5%. A támogató munkaerőpiac szükségessége mellett megemlítette az egészségügyi és az oktatási rendszerek, valamint a jelenlegi válási gyakorlat (a láthatás intézménye) változásának szükségességét is. 

Engler Ágnes, a Debreceni Egyetem adjunktusa a családról, mint jó befektetésről beszélt, melynek megtérülése a párkapcsolat minőségének függvénye. Kiemelte, hogy a magyar társadalom alapvetően családcentrikus, amely a gyermekre, mint értékre tekint. Megemlítette azt a immár közismert Skrabski-Kopp kutatást, amely bizonyította a boldog házasság egészségmegőrző, immunerősítő szerepét, külső káros hatások ellen védelmi funkcióval bíró és a várható életkort növelő hatását. A nők esetén a depresszió ellen jelent védelmet, a férfiaknál a munka hatékonyságát növeli, a gyermekek esetében pedig a testi és lelki egészséget, valamint az iskolai előmenetelt is segíti.

A debreceni egyetem tanulói körében végzett saját felmérés alapján az apa-gyermek kapcsolat hosszú távú hatásának legfontosabb elemei: a bizalom, a humor, az őszinteség, a példakép és a minta (hogyan bánik az apa az édesanyával). Előadását a „Pelenkázz, tovább élsz!” felhívással zárta, arra utalva, hogy a gyermekek körüli gondoskodás, a közös élmények jótékony hatással vannak az apák testi és lelki egészségére. 

Berényi András, a Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központjának vezetője a férfiak szerepéről beszélt a változó elvárások tükrében. Apának és anyának lenni is készenlét - kezdte előadását, hiszen a többszöri újratervezés a gyermekes családok életének mindennapi eleme. Az apaszerep ezért egy dinamikus szerep, mindig újra kell tervezni, kreatívnak és rugalmasnak kell lenni. Kutatások bizonyítják – mondta, hogy míg az apák számára a munka stresszt, idegességet jelent, addig a anyák számára teljesebb életet, kiszabadulást a családi kötelékből. Ranschburg Jenőre hivatkozva kiemelt, hogy a kettős családmodell egy újfajta nemi szerepet/viselkedést igényel, az androgyniát, amely a férfias és nőies tulajdonságok egy személybe való megjelenését jelenti. Előadását azzal zárta, hogy mivel a gyermekek gondjai mögött mindig a családok gondjai vannak, ezért a pedagógusoknak nemcsak a gyerekekkel, hanem az egész családdal kell(ene) foglalkozniuk.

Andrek Andrea, az ELTE pszichológusa, aki ugyancsak az Apa munkacsoport alapító tagja, az Apa füzetek társszerzője és a Mandiner.család szakértője, nemcsak az apák, hanem a nagyapák gyermekneveléssel kapcsolatos szerepváltozásairól is beszélt. Kiemelte, hogy a családi életben aktívan jelen lévő nagyapák két irányban is hatnak a további gyermekvállalásra: egyrészt nekik köszönhetően korábban vállalnak újabb gyermeket a szülők, másrészt rövidül a gyermekvállalások közötti időszak, így az aktív nagyapák is egyértelműen pozitív hatással vannak a gyermekek számának növekedésére. 

Ahogy a vele készült interjúnkban is, az előadásban is elhangzott, hogy míg a leendő nagymamák a babára koncentrálnak, és már a terhesség ideje alatt bevonódnak érzelmileg, addig a nagyapák inkább a leendő szülőkre figyelnek, nekik szeretnének anyagi és lelki támogatást nyújtani, de ezt a tapasztalat felülírja, és az unoka érkezésével érzelmileg ők is felzárkóznak, és a „család feje” mellett/helyett a „család szíve” is lesznek. Elhangzott annak fontossága és nehézsége is, hogy ahogy a szülővé válás, úgy a nagyszülővé válás is egy normatív krízis, és a transzgenerációs folyamatokban a legnagyobb kihívást a szülővé vált gyermekek támogatásának milyensége jelenti. 

Keresztes Zoltán pszichoterapeuta az apai rendíthetetlenség fontosságát emelte ki. A '70-es években megjelent kötődéselmélet kapcsán megjegyezte, hogy az apák másféle eszközökkel bírnak, másféle mintákat, lelkiállapotokat, érzéseket közvetítenek a gyermekei számára, mint az anyák, és ezekre ugyanúgy szükség van, mint az anyáktól kapottra. Hangsúlyozta a korai internalizáció fontosságát, kiemelve, hogy a gyermek személyisége 5 hónapos kortól kezdve egészen 21 éves korig magába építi a tapasztalt, látott, halott, érzékelt mintákat, így alakul ki a saját a személyisége. Elmondta, hogy pszichiáterként rengeteg személyiségzavaros emberrel találkozik, és az okok mindig a kisgyermekkorban keresendők. Manapság az apák sokkal többet játszanak a gyermekeikkel mint az anyák – , és ezekre a játékokra a fizikai érintés, a magabiztosság a jellemző, ezért életre szóló védettséget és biztonságélményt jelenthetnek a gyermekek számára. 

A konferencia szekcióbeszélgetésekkel folytatódott, négy témában: Apák, férfiak szerepe a gyermeknevelésben, Vezető apák gyesen, Apák szerepe az újabb gyermekvállalásban és az Apák, férfiak a médiában. Ez utóbbi beszélgetésben a Mandinert Rajcsányi Gellért főszerkesztő képviselte. 

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

" Mi férfiak férfiak maradjunk,
és nők a nők, okosak, kedvesek,
s mind ember, mert ez egyre kevesebb"
(J.A.)

Amúgy vannak olyan országok ahol az "apák napja" ugyanúgy ünnep, mint az anyák napja.
Egy igazi családban mindketten nagyon fontosak.
Mindkettőnek más, de ugyanolyan fontos a szerepe a gyerekek számára.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés