Szerelem, szex, Isten

2016. október 19. 22:10
A katolikus egyház tanításai közül nagyon sokat ócsárolnak, ám talán egyiket sem éri annyi támadás, mint a házasságot és szexualitást érintő doktrínákat, amelyeket a legtöbben túlzottan puritánnak és reménytelenül idejétmúltnak tartanak.

 

A kritikák nagy része azért támadja az egyházat, mert érthetetlen korlátokat állít a mai kor embere számára a szexuális szabadságot illetően. Ezzel párhuzamosan a hagyományos szexuális erkölcsiséget védő egyházi vezetőket gyakran illetik a szűk látókörű, titokban perverz és szexmániás jelzőkkel.

Nézzük először a puritanizmus vádját. A filozófia és a vallás történelme során a puritánság mindig is jelen volt. Legyen szó akár a manicheizmusról, a gnoszticizmusról vagy a platonikus dualizmusról, a puritán filozófia mindig is azt tanította, hogy a szellem jó, az anyagi rossz, és hogy az élet igazi célja megszabadulni az anyagtól, különösen a szexualitástól, amely annyira ideköt minket a materializmus világába. A Biblia eközben egyáltalán nem puritán, sőt, épp az ellenkezője.

(...)

Ha tehát a szex és a szexuális élvezetek jó oldalát nézzük, mi különbözteti meg a keresztény nézőpontot mondjuk a Playboy magazin látásmódjától?

A válasz az, hogy a keresztény ember számára a szexualitást egy szélesebb kontextusban, a szeretet kontextusában kell értelmezni, olyan értelemben, hogy azt nézem, mi jó a másik embernek. Ha ezt a „hozzávalót” kifelejtjük a dologból, máris abban az önző, élvezet és szeretet nélküli világban találjuk magunkat, amely ma annyira jellemzi társadalmunkat.

(...)

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában