OECD-konferencia: Magyarország jó irányba tesz lépéseket a kisgyerekkori nevelésben és oktatásban

2016. november 4. 9:38
Magyarország jó irányba tesz lépéseket a kisgyerekkori nevelésben és oktatásban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakemberei szerint.

Erről Yuri Obara Belfali, az OECD korai gyerekkori és iskolai oktatásért felelős osztályának vezetője és Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) illetékes államtitkára beszélt az MTI-nek csütörtökön a témában tartott budapesti konferencia helyszínén.

Yuri Obara Belfali azt mondta: az a tény, hogy Magyarország aktívan részt vesz az OECD Korai Gyerekkori Oktatási és Nevelési Hálózatának (ECEC) munkájában, és kész kicserélni tapasztalatait más országokkal, annak a jele, hogy kormánya fontosnak tartja ezt a területet. Az ilyen hozzáállás megkönnyíti a hálózatban részt vevő országoknak, hogy megismerjék a többiek nehézségeit is.

„Ha megvizsgáljuk a kisgyerekkori oktatás és nevelés helyzetét Magyarországon, akkor láthatjuk, hogy az utóbbi időben gyorsan nőtt a bölcsődébe járó három év alatti gyerekek aránya, de az óvodába járó három és öt év közöttieké is, hiszen ebben az életkorban már kötelező az óvodába járás Magyarországon. Ezenkívül — amint erről tájékoztatást kaptunk — a kormány külön erőfeszítéseket tesz arra, hogy a hátrányos helyzetű családok gyerekei minél nagyobb arányban vehessenek részt a korai gyerekkori oktatásban és nevelésben” — tette hozzá.

Az osztályvezető kiemelte, ezzel a kezdeményezéssel elérhető, hogy a gyerekeknek idejekorán jó minőségű oktatásban legyen részük, amely meghatározó lesz fejlődésükben, végső soron egész életükben. Magyarország elérte, hogy több gyerek jár bölcsődébe és óvodába, mint átlagosan az OECD országaiban, a kérdés most már a nevelés minőségén van, és azon, hogy milyen eszközökkel érik el a bölcsődés, óvodás gyerekek számának növelését. De ez sok más országnak is nehéz feladat — jegyezte meg.

„Magyarországi intézménylátogatásaim során jó volt látni, hogy a bölcsődéket, óvodákat úgy alakítják ki, hogy legyen megfelelő tér a gyerekek tevékenységeihez, alkalmas legyen a pedagógiai munkához, ne csak az oktatást, hanem a szociális és lelki nevelést is szolgálja, és így alkalmas legyen a komplex fejlesztésre és az általános iskolára való felkészítésre” — mondta Yuri Obara Belfali.

Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért, valamint nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta: ez az évente kétszer megrendezendő konferencia arra koncentrál, hogyan lehet a lehető legnagyobb segítséget megadni a legfiatalabb korú gyerekeknek.

„Miután Magyarország nagy hangsúlyt fektet a családok támogatására, meg kell találnunk, hogy milyen a jó munka- és felelősségmegosztás a család, a helyi közösségek, a társadalom és a kormányzat között a gyerekek nevelésében és oktatásában, és ha a család nem tudja ellátni maradéktalanul a feladatát, akkor a többi résztvevőnek be kell avatkoznia, és bizonyos szerepeket átvenni” — jelentette ki.

Hozzátette: azoknak a három év alatti gyerekeknek az esetében, akik nem járnak bölcsődébe, ennek a felelősségmegosztásnak még nincs nagy jelentősége, de megadják a szülőknek a választási lehetőséget, hogy vagy otthon marad a szülő a gyerekkel akár hároméves koráig, vagy megkapja a bölcsődei ellátást, és utóbbi esetben a feladatmegosztás jelentősége nő.

„2017 januárjától vezetjük be azt az új rendszert, amelyben négy bölcsődetípus lesz: a hagyományos, a mini, a munkahelyi és a családi bölcsőde, és a családok sokkal nagyobb arányban igénybe vehetik ezeket, mint eddig. Míg most csak a tízezernél nagyobb lélekszámú településeken kell biztosítani a bölcsődét, jövőre már olyan helységekben is automatikusan, ahol legalább negyven, három év alatti gyerek él, valamint ott, ahol legalább öt, három év alatti gyerek szülei kérik ezt” — mondta Novák Katalin.

A konferencián Czeizel Barbara miniszteri biztos ismertetni fogja a minisztérium egy új, 5,7 milliárd forintos fejlesztési kerettel rendelkező programját, a korai gyerekkori intervenciót, amely a korai felismerést és a személyre szabott, időben történő beavatkozást jelenti. Ennek az a lényege: az egészségügy, az oktatásügy és a szociális ágazat együttműködik azért, hogy azok a gyerekek, akik valamilyen fejlődési rendellenességgel születnek, a lehető legkorábban megkapják a szakszerű segítséget, és a képességeikhez viszonyítva a legjobb szintről kezdjék el az óvodát és az iskolát.

Az OECD-ECEC tagországai közötti tapasztalatcserével kapcsolatban Novák Katalin elmondta, hogy míg sok országban — mint képviselőik beszámolnak róla — a migránsgyerekekkel való foglalkozás jelent nagy kihívást, addig Magyarországon hasonló nagy feladat a roma gyerekek oktatása, nevelése, de lehet, hogy ezeknek a megoldása hasonló, és a tagországok sokat tudnak tanulni egymástól.

„Nagyon fontos nekünk, hogy az OECD szakemberei megerősítik ezeken a félévente megrendezett konferenciákon, hogy Magyarország olyan irányba tesz lépéseket a korai gyerekkori oktatásban és nevelésben, amelyet a szervezet tudományos kutatásai alapján kívánatosnak tart” — közölte az államtitkár.

 

(MTI)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés