Luca napi magyar népszokások

2016. december 13. 8:42
Egy Itália földjén született ókeresztény vértanúra emlékezünk december 13-án. Ehhez a naphoz a magyar hagyományban sokféle és változatos népszokás kapcsolódik. A család.hu összeállítása.

Szent Lúcia Szicíliában élt Diocletianus császár alatt, és keresztény hitéért szenvedett vértanúhalált. Neve a latin „lux” (fény) szóból ered. Lúcia alakja azért is kötődik a fényhez, mert akkoriban (a Julianus-naptár szerint)  még ez a nap volt az év legsötétebb napja (a Gergely naptár óta december 21-re esik a téli napforduló) – írja a család.hu.

Ehhez a naphoz a magyar hagyományban sokféle és változatos népszokás kapcsolódik. Az egyik legismertebb Luca székének elkészítése, ezzel a hiedelmek szerint a különféle rontások ellen lehetett védekezni. Az ülőalkalmatosság készítését mindig december 13-án kezdik el és kilencféle fát használnak, többek közt akácot és rózsafát is. Fontos szabály, hogy szögek helyett kizárólag fából faragott ékek tartják össze a széket. 13 napig készül úgy, hogy minden nap csupán egy-egy műveletet lehet rajta elvégezni, innen ered az a népi mondás, hogy „lassan készül, mint a Luca széke”.

Különösen a Dunántúlon elterjedt szokás ezen a napon a „lucázás” (kotyolás). Ilyenkor a falubeli gyerekek  a hajnali mise (rorate) után körbejárták a házakat, és mondókákkal bő termést és jószágszaporulatot ígértek kisebb ajándékokért (almáért, dióért) cserébe.

A jó termést, termékenységet ezen kívül is számtalan módon igyekeztek elősegíteni eleink. Luca-búzát ültettek ezen a napon (a kicsírázott búzaszemeket a karácsonyi oltárra volt szokás tenni a templomban, a következő évi bő termésért imádkozva). Luca-kenyeret (lepénykenyeret) is azért sütöttek, hogy éjszaka  „Luca asszony elvihesse”. Mást sütni, és varrni, fonni, mosni viszont tilos volt ilyenkor, ez a nap „dologtiltó” napnak számított.

E napon szokás volt még az időjóslás, a szerelmi jóslás, sőt a haláljóslás is. Ez utóbbi miatt készítettek úgynevezett Luca-pogácsát. A sütés előtt, még nyersen kijelölik, hogy melyik pogácsa kié lesz, majd a sütés idejére minden darabba madártollat szúrnak. Akinek a pogácsájában a toll elég, megpörkölődik, az a néphit szerint a következő pogácsasütést nem éri meg.

Az időjósláshoz a Luca napi időjárást és a karácsonyig tartó időszakot figyelték meg. Úgy tartották, ezeknek a napoknak az időjárása megmutatja a várható időt a jövő esztendőre (minden nap egy hónapnak felel meg a „Luca naptár” szerint). Egy másik időjósló szokás az úgynevezett hagymakalendárium. Ez úgy készült, hogy egy fej hagymát tizenkét szeletre vágtak, majd megsózták a szeleteket. A néphit szerint az a hónap lesz csapadékosabb a következő esztendőben, amelyiknek megfelelő szelet benedvesedik.

A szerelmi jóslás úgy történik ilyenkor, hogy az eladósorban lévő lányok a számukra kedves fiúk neveit kis cetlikre írták, majd azokat külön-külön gombócokba tették bele. Megfőzték a gombócokat, és amelyik a leghamarabb feljött a víz színére, úgy hitték, az abban olvasható férfinév lesz a jövendőbelijük neve.

Érdekesség még a Luca nappal kapcsolatban, hogy töklámpást is készítenek ekkor, a belsejében világító gyertyával, éppúgy, mint az angolszász világban Halloween-kor.

Ezt a napot nem csak nálunk és Közép-Európában, hanem a messzi északon, Svédországban is nagy becsben tartják. Itt az a szokás járja, hogy „Luca menyasszonyt” választanak a lányok közül, és fáklyás felvonulásokat tartanak Szent Luca tiszteletére – zárul a család.hu összefoglalója.

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés