Balog: pedagógusnak készülni nem magánügy

2016. december 16. 0:32
A tanárok felelőssége van a középpontban, pedagógusnak készülni nem magánügy – hangoztatta az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten. Az ünnepi köszöntő után Balog Zoltán és Palkovics László oktatási államtitkár adta át az ösztöndíjakról szóló okleveleket.

Balog Zoltán az ösztöndíjasokhoz fordulva azt mondta: a Klebelsberg-program üzenete, hogy pedagógusnak készülni nem magánügy, és a juttatás nem egyszerű havi jövedelem, hanem üzenet a kormány, a nemzet és a jövő nemzedék részéről. Hozzátette: most 423 új ösztöndíjas csatlakozik a programhoz, amelyet négy évvel ezelőtt indítottak. A programban osztatlan tanárképzésben így összesen 1.557-en vesznek részt, s csupán 65-en morzsolódtak le.

A miniszter kiemelte: azt szeretnék, hogy a hallgatók minél előbb találkozzanak az iskola valóságos világával, és első perctől csak azzal kelljen foglalkozniuk, amiért pedagógusnak jelentkeztek.

Beszélt arról is, hogy a köznevelési rendszer célja a versenyképes tudás mellett a hazafias nevelés biztosítása, s úgy fogalmazott: jó tanárok nélkül nincs jó iskola. Kijelentette: az, hogy idén 30 százalékkal többen jelentkeztek tanárszakokra, azt jelzi, minden csatározás ellenére a diákok látnak fantáziát a pedagógusi hivatásban. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy egyre inkább minőségi tudással lehet bejutni a tanárszakokra – fűzte hozzá.

A tárca vezetője külön kiemelte azoknak a megyéknek a sorrendjét, amelyeket az ösztöndíjasok megjelöltek később tanítási helyükként. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya azon megyék, ahol a legmagasabb a hátrányos helyzetű családok és iskolások aránya – mutatott rá Balog Zoltán, aki kitért arra is: a PISA-felmérés eredményeinél a családi háttér meghatározó volt. Ez azt jelenti, hogy ezek a családok nem képesek „a megfelelő indító energiát”biztosítani, ezért itt kell tenni valamit.

A miniszter beszámolt arról is: 54 milliárd forint pluszforrás odaítéléséről döntöttek az egyházi oktatás számára. Ezt a pénzt iskolák rendbetételére, új intézmények, illetve tanuszodák, tornatermek építésére fordítják majd. Emellett a jövő évre vonatkozóan várhatóan még kiírnak egy 80 milliárdos fejlesztési keretet.

A miniszter kitért az eddigi kormányzati intézkedésekre, szólt a bölcsődei fejlesztésekről, az ott dolgozók képzésének megerősítéséről, és felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon szeptembertől kötelező hároméves kortól óvodába járni. Ez alól csak meghatározott feltételekkel, biztos családi háttér esetén járhat felmentés. Szólt arról is, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek száz százaléka napi háromszor részesül ingyenes étkezésben.

Célként jelölte meg, hogy odavigyék a segítséget, ahonnan később vissza szeretnék kapni. Hozzátette: a területi hátrányok kiegyenlítése mellett nagy segítségre van szükségük a roma közösségeknek is.

*

Az ünnepi köszöntő után Balog Zoltán és Palkovics László oktatási államtitkár adta át az ösztöndíjakról szóló okleveleket.

Palkovics László azt mondta: egy nemzet felemelkedésének egyik legfontosabb záloga az oktatás, melyet a kormány stratégiai fontosságú területként kezel. „A fennmaradásunk és fejlődésünk” csak a köznevelés megújításával lehetséges – mutatott rá, hozzátéve: már az eddigi intézkedéseikkel is nyomatékosították, hogy felelősséget vállalnak a jövő nemzedék neveléséért, oktatásáért. 

A kabinet a pedagógus életpályamodell bevezetésével jelezte, hogy a korábbinál sokkal nagyobb anyagi megbecsülésre számíthatnak a tanárok. Az oktatásirányítás az állami intézményfenntartással biztosítja a köznevelési intézmények biztonságos működését, az esélyteremtést a hátrányos helyzetű településeken élők számára is – sorolta, hozzátéve: azonban a minőségi oktatási szolgáltatások egyik alapfeltétele, hogy legyenek megfelelően képzett és elhivatott, a munkájukat a legjobb tudásuk szerint végző pedagógusok minden iskolában.

Kiemelte: szeretnék, ha az ország minden szegletében biztosítani tudnák a kiválóan képzett, hivatástudattal és megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkező magyar pedagógusokat. Cél a szakos tanári ellátottság növelése, a tanári pályát választó egyetemi és főiskolai hallgatók motiválása a hivatásuknak megfelelő munkakörben történő elhelyezkedésre, valamint számukra a diplomaszerzést követően álláshely biztosítása – mondta Palkovics László, aki kitért arra is, hogy a tanárképzés megújítását a tanári pálya nemzetstratégiai szerepének elismerése mellett a köznevelés igényének erőteljesebb figyelembevétele, a munkaerőpiaci követelményeknek való megfelelés is befolyásolja.

(MTI)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés