Az UNESCO szellemi világörökségének részévé vált a Kodály-módszer

2017. január 16. 10:24
Ez az év a nagyberuházások éve lesz a magyar kultúrában, a tavalyi 52 milliárd forinttal szemben idén több mint 125 milliárd forint jut kulturális célokra – mondta el Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a M5 kulturális csatorna műsorában.

A nagy építkezések között szerepel a Liget Budapest projekthez kötődő múzeumnegyed megvalósítása, valamint a Múzeumkert, az Operaház műhely- és raktárházaként működő Eiffel-csarnok, és az Iparművészeti Múzeum megújítása is – fűzte hozzá.

Az elmúlt év legfontosabb kihívása volt, hogy miként lehet összekapcsolni a kultúrát a közneveléssel. Magyarország kiválóan teljesít a magas kultúrában, de arról kevesebb szó esik, hogy a kultúra miként szervesül a felnövekvő nemzedékek életében, az iskolában és a családokban – hangsúlyozta a miniszter 2016-ot értékelve. Hozzáfűzte: komoly előrelépést könyvelhet el a kulturális alapellátás programja, amely a kultúrát a legkisebb falvakba és a határon túli magyarság legtávolabbi szegleteibe is igyekszik eljuttatni.

Balog Zoltán kiemelte: 2016-ban az UNESCO szellemi világörökségének részévé vált a Kodály-módszer. Ez komoly siker, amely viszont felveti a kérdést, hogy miközben a világ ily módon ismeri el a módszert, „mi magunk hogyan állunk” az iskolákban a zenekultúrával és énektanítással. „Bizony itt súlyos feladataink vannak” – fogalmazott a miniszter, megjegyezve, hogy erre a célra hívták életre a Mindennapos Éneklés Bizottságát.

A miniszter úgy vélte: a fiatalok sikerességéhez szükséges természettudományos tudás és versenyképesség nagyban összefügg azzal, milyen humánműveltséget kapnak. Kifejtette, az a kulturális plusz, amely a magyar oktatásba beletehető, és részben benne is van, nem kolonc, amitől meg kellene szabadulni. A műveltség segít a felnövekvő generációknak ellenállóbbá és jobban teljesítővé válni – hangsúlyozta.

(mti)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés