Milyenek (voltak) 2016-ban a magyar fiatalok?

Kijöttek a 2016-os ifjúságkutatás első eredményei!

2017. február 14. 10:52
Nyolcezer magyarországi és – tavaly első alkalommal – négyezer határon túli, 15-29 év közötti fiatal adott választ a személyesen feltett kérdésekre, családalapítási tervekről, munkaerőpiaci lehetőségekről, tanulásra vonatkozó elképzelésekről, fogyasztási szokásokról, lehetőségekről és kihívásokról. Ennek a reprezentatív ifjúságkutatásnak az előzetes eredményeit mutatja be ez az összefoglaló.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a gyorsjelentés hétfői, a Magyar Tudományos Akadémián tartott bemutatóján elmondta: ahhoz, hogy a kormány jó döntéseket hozzon a fiatalokkal kapcsolatban, ismernie kell őket. Ehhez a megismeréshez járul hozzá a kutatás, amely megerősíti azt is, hogy a 2009-ben elfogadott Nemzeti ifjúsági stratégiát ideje „leporolni”. Ezért már készül a minisztériumban a Stratégia a fiatalokért, amelyet nemsokára a kormány elé terjesztenek. Hozzátette: Magyarország a fiatalokkal együtt, a fiatalok által erősödik.

*

A kutatást 2000 óta négyévente készítik mindig azonos módszertannal, amely alkalmassá teszi az adatok összehasonlító, trendekben történő elemzésére is. Tavaly nyolcezer magyarországi és – első alkalommal – négyezer határon túli 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg.

Minden eddiginél több fiatal szerez munkatapasztalatot, jelentős mértékben nő az idegen nyelvek ismerete, a fiatalok bíznak a családban, erősödött a demokráciába vetett hit, és egyre többen gondolják úgy, hogy »Magyarország a legjobb ország, ahol élni lehet«. Azok aránya is növekedett, akiknek fontos hazájuk és magyarságuk. Mindez jó alapot biztosít Magyarországnak ahhoz, hogy az előttünk álló kihívásokra – legyenek európai vagy nemzeti szintűek – a lehető legjobb válaszokat adja. Magyarország a fiatalokkal együtt és általuk erősödik. Csak velük együtt lehetünk sikeresek. A ma fiataljai jelentik a holnap, a jövő Magyarországát. Éppen ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy ne csupán ismerjük a jelen és a jövő ifjú generációit, hanem rájuk figyelve, az ő igényeikre, vágyaikra építve és velük együttműködve végezzük munkánkat. Hozzánk is beköltözött a digitalizáció. Fontos, hogy a magyar fiatalok ennek a változásnak is a győztesei legyenek. A fiatalokért tenni annyi, mint foglalkozni a jövővel, ami számunkra és a Kormány számára egy #sohavégetnemérős feladat – írják az összefoglaló Köszöntőjében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Novák Katalin, család-, ifjúság-és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár. 

 

Összefoglalónkban megvizsgáljuk a családalapítás, valamint a gyermekvállalás alapvető mutatóit és motivációit, emellett a fiatalok oktatási helyzetét és továbbtanulási terveit. A munkaerő-piaci pozícióhoz kapcsolódóan kitérünk a munkavállalási potenciál elemzésére, foglalkozunk a külföldi munkavállalással és a jövőtervekkel. Bemutatjuk a fiatalok szabadidős tereit és tevékenységeit, foglalkozunk a kultúrafogyasztással, az internet-hozzáféréssel és -használattal. Az ifjúság életmódját a sportolási szokásokon, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábító- szer-használat mentén érintjük. A politikai attitűdök blokkban a korosztály identitásával és ideológiai meghatározottságával foglalkozunk, majd gyorsjelentésünket a fiatalok legnagyobb problémájának bemutatásával zárjuk. Összefoglalónk, műfajából adódóan, alapvető leíró statisztikai eredményeket közöl, a mélyebb elemzések a későbbiek során elkészülő tanulmánykötetben jelennek meg – írják a Bevezetőben a szerzők.

Hogy milyenek is (voltak) 2016-ban a magyar fiatalok, hamarosan ismertetni fogjuk.

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés