Ezek a mai fiatalok! 4. rész: Szabadidős tevékenységek

2017. március 2. 14:51
„Az ifjúság nem idővel mérhető életszakasz, hanem egy állapot” – írja Márai Sándor az Egy polgár vallomásai című regényében. Állapotot rögzít a közelmúltban publikált Magyar Ifjúság Kutatás 2016 című kiadvány is: pillanatképet a fiatalok mindennapjairól, gondolkodásáról, terveiről. A Család.hu sorozatban mutatja be az ötödik magyarországi nagymintás ifjúságkutatás eredményeit. Negyedik rész.

A felmérésben nyolcezer magyarországi 15 és 29 év közötti fiatal nyilatkozott családalapítási tervéről, munkaerőpiaci lehetőségéről, tanulásra vonatkozó elképzeléséről, fogyasztási szokásáról, és az adatokat látva van miért büszkének lenni a magyar fiatalokra – írja a Család.hu, az Új Nemzedék Központ megbízásából készült kiadvány Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár által írt köszöntőjére hivatkozva.

*

A fiatalok szabadidős terei és tevékenységei alapvetően nem változtak, továbbra is a képernyős elfoglaltságok dominálnak, a kulturális intézmények látogatottsága jelentéktelen. A fiatalok továbbra is otthonukban és barátaiknál töltik el leggyakrabban a kötelezettségeik teljesítése után fennmaradt idejüket. A megkérdezettek jelentős csoportja sportolással tölti a szabadidejét, negyedük „csak úgy elvan”. (Ez utóbbi elsősorban a fővárosban élőkre igaz, a hétköznapi időtöltéssel kapcsolatban harmaduk, a hétvégével kapcsolatban negyedük említette azt, hogy „csak úgy elvan”.)

Baráti kör

A baráti kör léte alapvető és meghatározó. A 2016-os adatok azt mutatják, hogy minél fiatalabb korcsoportba tartozik a kérdezett, annál több időt tölt a barátaival, valamint annál több baráti kapcsolata van.

2016-ban a magyarországi fiatalok 14 százalékának azonban nem volt olyan baráti köre, társasága, amellyel gyakran töltötte együtt a szabadidejét. Ez az arány 2012-ben 24 százalék, 2008-ban 13 százalék volt. A magányos fiatalok között felülreprezentáltak a községekben élők.

Sportolási szokások

A sportolási szokásokat tekintve nem tapasztalható érdemi változás a korábbi adatokhoz képest: 2012-ben a fiatalok bő harmada (35 százalék) végzett rendszeres testmozgást és szinte ugyanez figyelhető meg a 2016-os adatokat vizsgálva, ahol a megkérdezettek 36 százaléka válaszolta azt, hogy a kötelező testnevelésórán kívül is sportol.

A rendszeres testmozgást végzők között felülreprezentáltak a fiúk/férfiak (42 százalék), a lányok/nők lényegesen kisebb arányban sportolnak (30 százalék).

A testmozgás motivációi között az edzettség és az egészség dominál, a rendszeresen sportoló fiatalok háromnegyede (75-74 százalék) számára fontos szempontot jelentenek ezek. A többséget testmozgásra ösztönzi, hogy örömforrásnak tekinti (62 százalék), a jó közérzet elérését látja benne (61 százalék) és a jó fizikai megjelenést szolgálja (58 százalék). Minden ötödik rendszeres testmozgást végző fiatal kifejezetten fogyni szeretne. A sport, mint társasági esemény is ösztönzőleg hat a fiatalok négytizedére (39 százalék) és minden tizedik (12 százalék) számára a szülei javasolták a mozgást.

Az egészséggel és fizikai megjelenéssel kapcsolatos elégedettség további emelkedését regisztrálhatjuk a 2016-os adatok alapján. Míg a fiatalok háromnegyede volt elégedett az egészségével, közérzetével 2008-ban és 2012-ben, 2016-ban nyolctizedük érez így.

Kultúra

A 2000-ben indult nagymintás ifjúságkutatásoknak kezdetektől fontos eleme volt a fiatalok kultúrához, kulturális fogyasztáshoz kapcsolódó viszonyának vizsgálata. Hasonlóan az eddigi vizsgálatokhoz, tavaly ismét megkérdezték a fiatalokat, hogy hány hagyományos, valamint elektronikus könyv (e-könyv) található otthonukban.

2004-ben a megkérdezett fiatalok átlagosan 344 könyvről számoltak be. 2008-ban a megkérdezett fiatalok háztartásában átlagosan 265, 2012-ben 175 könyv volt. 2016-ra tovább csökkent a hagyományos könyvek száma, átlagosan 172 darabról számoltak be a fiatalok.

300-nál több könyvvel csupán a háztartások 12 százaléka rendelkezik, és a fiatalok 6 százalékának otthonában egyetlen könyv sem található. (2004-ben ez 4 százalék volt.)

E-könyvből 2012-ben az átlagos mennyiség 4 darab volt, amely 2016-ra megduplázódott. Az ilyen típusú könyvek leginkább a 20–24 éves korosztályban népszerűek.

*

A nagymintás ifjúságkutatások tapasztalatai szerint a hagyományos kulturális intézmények látogatása folyamatosan csökken. Legkevesebben az elitkultúrához tartozó színtereket látogatják. Korosztálytól függetlenül meghaladja a 80 százalékot az art mozikat, operát, komolyzenei koncerteket soha nem látogatók aránya. A fiatalok mintegy 40 százaléka még multiplex moziban sem járt soha.

A fiatalok által kevésbé látogatott hagyományos kulturális helyszínek mellett léteznek olyan színterek, ahol a fiatalok – elsősorban a személyes együttlétek reményében – találkoznak, beszélgetnek (pl.: kocsma, kávéház). Ezek a helyszínek a fiatalok számára továbbra is vonzóak és meghatározóak. Leggyakrabban a megkérdezett helyszínek közül a sörözőket, borozókat látogatják, közel tizedük hetente megfordul ilyen helyeken.

A magyarországi fiatalok számára rendkívül fontosak a fesztiválok, amelyeket negyedük látogat. A leggyakrabban látogatott fesztiválok a helyi rendezvények. Az országos fesztiválokat elsősorban a városokban lakók látogatják, a fővárosiak túlsúlya jelentős.

Étel- és italfogyasztás

A négy éve is vizsgált vízfogyasztási szokások tekintetében változatlanul a csapvizet említik a leggyakrabban a megkérdezettek, de jelentősen emelkedett a vizsgált korcsoport ásványvíz fogyasztása is. Magasabb arányban számoltak be a fiatalok különböző élvezeti cikkek napi fogyasztásáról. A kávé és a cukrozott üdítőitalok esetében kb. 15 százalékpontos növekedés figyelhető meg, az energiaitalok esetében pedig hét százalékpontos a fogyasztásnövekedés.

Háromnegyedük naponta fogyaszt főtt ételt. 38 százalékuk jelezte, hogy naponta fogyaszt zöldséget vagy gyümölcsöt. Hasonló arányban jelölték meg a fiatalok a húst, és csupán néhány százalékra tehető azok aránya, akik naponta étkeznek gyorsétteremben. A válaszadók ötöde naponta vesz be valamilyen vitamint, és közel 10 százalék azok aránya, akik napi rendszerességgel fogyasztanak táplálék-kiegészítőket vagy gyógyszereket.

Alkohol, dohányzás, kábítószerek

2012-ben a fiatalok harmada állította, hogy az elmúlt egy évben egyszer sem fogyasztott alkoholt, míg 13 százalékuk, hogy hetente legalább egyszer, közülük is 1 százalék volt, aki napi szinten tett így, a többség (55 százalék) pedig havonta vagy ritkábban. A 2016-os adatok alapján hat százalékponttal csökkent azok aránya, akik szinte soha, és két százalékponttal azoké, akik heti rendszerességgel fogyasztanak alkoholt.

A lányok több mint 60 százaléka ritkán vagy sosem fogyaszt alkoholt, míg a fiúk esetében ez az arány 40 százalék alatt marad. A havi rendszerességgel alkoholt fogyasztók aránya viszont mindkét csoportban növekedett.

*

A 2016-os felmérés szerint a napi rendszerességgel dohányzók aránya két százalékpontot csökkent a négy évvel korábbi adatokhoz képest, de már hét százalékpontos csökkenésről számolhatunk be a 2004-es értékekhez viszonyítva. A vizsgált korosztályban csökken vagy stagnál ugyanakkor azok aránya, akik egyáltalán nem dohányoznak.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek csupán 17 százaléka jelölte meg, hogy napi rendszerességgel dohányzik. Ugyanez az érték a középfokú iskolai végzettségűek körében 20 százalék volt, a legfeljebb alapfokkal rendelkezők körében pedig 30 százalék.

*

A vizsgált korosztályban közel 40 százalék azok aránya, akik ismernek olyan személyt, aki kipróbált már valamilyen kábítószert, 47 százaléknak saját bevallása szerint nincs ilyen ismerőse, és 16 százaléka a megkérdezetteknek nem tudott válaszolni.

A hozzáférés kérdésében a „nem tudom” kategória dominált, a fiatalok 40 százaléka erre az álláspontra helyezkedett. A válaszadók kb. harmada szerint inkább könnyű lenne kábítószerhez jutni, közel negyedük szerint inkább nehéz – zárja elemzését a Család.hu.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés