Kivezetik az eddigi szuperállampapírokat, és újakat vezetnek be. Mi lesz a kedvező kamatozással, mire számítsunk?
A korábbi „szuper állampapír” helyett itt az új: az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) új konstrukciójú, 10 éves, évi 14,75% induló kamatozású, éves 0,25% kamatprémiumú Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP) hirdet meg a lakosság részére, ami augusztus 1-től vásárolható meg. Ezzel egyidőben a korábbi konstrukciók értékesítésének lezárásáról is döntött az ÁKK.
A korábbi PMÁP-t 5 és 8 éves konstrukcióban kínálta az ÁKK, az új ennél is hosszabb, 10 éves futamidejű. A tapasztalatok szerint a megtakarítók többsége eddig is a hosszabb futamidőt választotta.
A kamatozás struktúrája változatlan maradt, kamatbázisból és kamatprémiumból áll össze a teljes kamat, ahol a kamatbázis továbbra is az előző éves átlagos infláció mértékével egyezik meg, jelenleg a 2022-es 14,5%, a kamatprémium pedig korábban 0,25%-1% közti volt a futamidő függvényében, most egységesen az alacsonyabb, 0,25% lesz.
Az új papír azonban előbb fog kamatot fizetni, már 2024. január 20-án, míg a régi csak májusban,
s ezért már korábban, januárban át is fordul az új kamatbázisra, ami kicsit magasabb is lehet, mint az induló.
Természetesen az új papír is ugyanolyan biztonságos, megbízható, kamatadó és szochomentes, mint a korábbiak voltak. Az államnak továbbra is a legkedvezőbb, legkevésbé kockázatos a saját lakossága felé „eladósodni”, hisz spekulációs támadásokat a saját lakosság, soha sehol nem indított még, míg a külföldi befektetők esetében azért volt rá példa nem is egy.
2023. június végére elértük, hogy a háztartások kezében lévő állampapírok állománynak aránya az adósságon belül 19,5 százalékra emelkedett, 2023 május végén már a lakossági állampapírral rendelkező ügyfelek száma Magyarországon közel 788 ezer fő volt.
Európán belül így már Magyarországon a legmagasabb a lakosság részvétele az államadósság finanszírozásában, ami nagyon kedvező és alacsony kockázatú módja.
Az ÁKK így összegezte a 2023-as finanszírozási terv időarányos teljesüléséről készült beszámolójában: „A lakosság a megtakarításainak egyre nagyobb részét fekteti állampapírokba. Az állománynövekedésben nagy szerepet játszott, hogy az idén meghirdetett PMÁP sorozatok kamatbázisául már a 2022. évi átlagos infláció szolgált, ami az egyéb befektetési alternatívák között is kiemelkedő és értékmegőrző hozamot eredményez a lakossági befektetők számára. Az előzetes várakozások szerint 2023-ban a GDP 0,7%-a, 2024-ben pedig 1,6%-a fog visszakerülni a magyar háztartásokhoz a lakossági állampapírok után fizetett kamatok formájában…. Az új sorozatok kamatai úgy kezdtek el igazodni a csökkenő kamatkörnyezethez, hogy továbbra is a piaci hozamok felett maradtak.”
A lakosság most hozzávetőlegesen 9569 milliárd forintot tart állampapírban, ebből a PMÁP-állomány hozzávetőlegesen 5923 milliárd forint. Sohasem gondoltuk volna, de több ellenzéki médium máris aggódik az infláció csökkenése miatt. Azon lamentálnak, hogy ha majd 2025 után sokan ki fogják venni a pénzüket a kamatok csökkenése miatt, akkor az államnak le kell mondania több ezermilliárd forintról, s ez milyen zavarokat fog okozni az adósságfinanszírozásban. Elég nehezen hihető, hogy alacsonyabb infláció mellett a mai állampapír hozamokat elérő biztonságos, adómentes befektetéseket fognak találni a mostani PMÁP vásárlók.
Véleményem szerint kér előre aggodalmaskodni, a mostani változások egyértelműen az infláció csökkenésének következményei, s az eddigi és
az új PMÁP konstrukciók is valódi előnyöket nyújtottak mind a megtakarítóknak, mind az államnak:
kiszámíthatóságot és biztonságot, a lakosságnak pedig más konstrukcióknál jóval magasabb hozamot. Aki ilyen papírt vásárolt, az eddig nem veszített, inkább nyert.
A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Ezt is ajánljuk a témában
A kamatjövedelmek nagy részére vonatkozó új teherrel a kormány a továbbra is adómentes állampapírok vásárlására igyekszik ösztönözni a lakosságot. A nagy kérdés az, sikerül-e rávennie az alapvetően kockázatkerülő magyar háztartásokat. Az ötlet mindenesetre megvan hozzá.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
Komoly változás jön a klubnál.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
Kontextusba helyezte a lap a mostani inflációt.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest-Belgrád vasút, már azt is tudni lehet, mikortól lehet majd utazni rajta.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
