A koronavírus-járvány újabb súlyos dilemma elé állítja a kormányokat. Miközben morális és alkotmányos kötelességüknek eleget téve az oltakozásra igyekeznek ösztönözni a lakosságot, a közösségi érdekek és az egyén alapvető jogai közötti szűk mezsgyén kell egyensúlyozniuk.
Dobozi Gergely írása a Mandiner hetilapban.
A vakcina széles körű terjesztése 2020 vége óta realitás, ezért az idei év egyik legnagyobb kérdése az lehet, hogy az alapjogok tiszteletben tartása mellett hogyan ösztönözhetők az állampolgárok önmaguk beoltatására. Erre vonatkozóan januárra már számos koncepció napvilágot látott.
Vannak politikusok, akik közvetlen pénzügyi előny kilátásba helyezésével motiválnák az állampolgárokat arra, hogy beoltassák magukat. A képlet egyszerű: pillanatnyi anyagi előny az állampolgárnak, hosszú távú társadalmi előny a közösségnek. Az elképzeléssel azonban két probléma mindenképp van. Egyfelől, ha az állam „túl magas” összeget ajánl fel, akkor az csökkenti a vakcina iránti közbizalmat. Kérdéseket vethet fel ugyanis a bizalmatlanokban: vajon mennyire lehet megbízható az a vakcina, amelynek beadatására ingyen senki sem vállalkozik? Másfelől, ha „túl alacsony” az összeg, amelyet a politika felajánl az embereknek, akkor a következő merül fel: hát ennyit ér a bizalmam? Bizonyos: senkinek sem érdeke, hogy elenyésszen a koronavírus-vakcina iránti közbizalom.
Heiko Maas német külügyminiszter alkotmányosnak tartaná, ha a polgárok csak az oltás beadását követően gyakorolhatnák alapjogaikat”
Árnyaltabb elemzést érdemel az a felvetés, miszerint a 2020 során korlátozott alapjogokat csak azon állampolgárok esetében állítanák vissza teljes mértékben, akik hajlandók voltak az oltakozásra. Ebbe a kérdéskörbe tartozik például a vakcinaútlevél és a vakcinaigazolvány kérdése, amelyek útján a polgár kizárólag a kormányok, illetőleg a magáncégek – például légitársaságok, moziüzemeltetők – által előírt módon juthatna hozzá a korábban megszokott szolgáltatásokhoz, vagyis korábbi szabadságához.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Hány mandátummal lenne elégedett? Melyik frakcióba várja a Fideszt? Ki lenne az ideális EB-elnök? A kormánypárt EP-listavezetőjével beszélgettünk.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.
Robert Gates szerint még több fegyvert kell biztosítani az ukránoknak.
Listavezetőjük szerint a miniszterelnök személye garancia az illegális bevándorlás megállítására.
