Virágzó közösségek, intézményépítés, szenvedélyes viták. Szakbarbárság helyett a hit, a művészetek és a tudomány egysége. „Sötét középkor” sohasem létezett, a valóságostól viszont sokat tanulhatunk – állítja egy kansasi teológus.
2022. május 11. 20:12
p
1
0
0
Mentés
Neked mi a shadow age-ed? Ezzel a kérdéssel indult egyik izgalmas beszélgetésünk mentorommal, Csák Jánossal néhány évvel ezelőtt. A shadow age (árnyékkor) az a történelmi korszak, amelyben ízlésünk és önismeretünk alapján a legszívesebben élnénk, ha szabadon választhatnánk meg születésünk időpontját. A középkor – válaszoltam töprengés nélkül. Miért? Meggyőződésem szerint a különféle emberi teljesítmények egyik legsűrűbb, leggazdagabb időperiódusáról van szó, amelynek egyszerűen rossz a pr-je. Jamie Blosser hétgyermekes édesanya, a kansasi Bencés Főiskola professzora hasonlóan látja.
A 21. századi közvélekedés szerint a „sötét” középkor kulturális szakadék, amely elválasztja egymástól a görögök és a rómaiak, illetve a felvilágosodás és a modernitás fényeit. A hibás természetesen az egyház, amely elmaradottságba és tudatlanságba taszította a társadalmat. Mi sem áll távolabb a valóságtól! Az a közel tíz évszázad, amely Róma 5. századi kifosztásától a Kr. u. 14. század elejéig tartott, urbanizációs, közösségszervezési, spirituális, oktatási, művészeti és tudományos tekintetben inkább megalapozta a Nyugat sikerét. Bár a kora középkorban az európai kultúrkört valóban hanyatlás jellemezte, ennek a legkevésbé a vallás lehetett az oka: ugyanebben az időben az iszlám világ lenyűgöző teljesítményre volt képes. S amikor a Kr. u. 11. századtól az európai népek körében is csillapodott a zűrzavar, a buzgó és aktív hitélet köré szerveződő társadalmak mai szemmel alig felmérhető szellemi virágzásba fordultak.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Békemenet után: a jobboldal egységet tud mutatni a választáson? A béke forog kockán, amely az európai emberek választásán múlik. A Békemenet After Kibeszélőjén Bayer Zsolt, Mráz Ágoston Sámuel és Horváth József beszélte ki a Békemeneten történteket.
p
2
0
12
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!