Robbanásig feszült társadalmakat tesznek most ki az energiakrízis vesszőfutásának. Veszprémy László Bernát írása.
A szerző történész, a Corvinák főszerkesztője
„Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a gazdasági nehézségek ősszel és télen egész Németországban tiltakozásokhoz vezethetnek – és beszivároghatnak jobboldali szélsőségesek”, ez lesz „a harag tele” – írja a The Local nevű, angol nyelvű német hírportál. A szélsőjobboldal kifejezéssel persze sokat riogatnak, de itt valószínűleg a fegyveres szélsőségekre gondolnak. Hozzátehetnénk: sokkal jobbra a muszlim szélsőségek részéről sem számíthatunk. Vajon mennyi időbe telik majd, hogy fűtetlen lakásukban feldühödjenek a német neonácik és az iszlamista migránsok, majd pedig egymásnak essenek Németország utcáin?
Az elmélet, miszerint az iszlamista terrorizmus nemzetközi támadásaira válaszul szélsőjobboldali merényletek érhetik az európai és amerikai muszlim közösségeket, és hogy mindez a bevándorló muszlim közösségek további radikalizálódását eredményezheti, megfelelve például az Iszlám Állam céljainak, nem új keletű, már a migrációs válság elején is megjelent. A 2015-öt követő években pedig még gyakrabban került szóba a kutatók, publicisták és politikusok körében a radikális iszlám hívei és a szélsőjobboldali terroristák közötti polgárháborús helyzet lehetősége.
Ugyan egyes megszólalók világnézettől függően eltérő hangsúlyt helyeztek bizonyos csoportokra, érdekes látni, hogy politikai elfogultságtól függetlenül jelenik meg ez a vélemény. Ugyanezt mondta Ayaan Hirsi Ali iszlámkritikus aktivista; a Hope not Hate öndeklarált brit „antifasiszta” civil szervezet; Keresztes Péter, az Információs Hivatal főosztályvezetője; Dries Van Langenhove, a bevándorlásellenes Flamand Érdek párt politikusa; sőt még Emmanuel Macron francia elnök is. Mind polgárháborús helyzetet emlegettek a nyugati társadalmi feszültségek kapcsán.
Mindezeken az elemzéseken és véleményeken kívül fontos megvizsgálni az európai hatóságok viszonyulását és reakcióit is. David Suurland, az Utrechti Egyetem jogászprofesszora 2020 februárjában jelentette ki a holland társadalomról, hogy
léteznek benne szélsőségek, „ideértve a dzsihádistákat, a neonácikat és a szélsőbaloldalt”.
A holland igazságügyi minisztérium biztonsági és terrorelhárítási koordinációs irodája a következőket írta 2018. szeptemberi jelentésében: „A szélsőjobboldali radikalizmus egyre erősödik. Folytatja tevékenységét, amelynek során Hollandia állítólagos iszlamizációja, illetve a menekültek érkezése és a holland identitás állítólagos elvesztése ellen tiltakozik.” A jelentés azonban nemcsak erre, hanem a muszlim szélsőségekre is kitért. „Stagnálása ellenére a hollandiai dzsihádista mozgalom aggodalomra ad okot” – olvasható benne.
Érdemes látni, hogy az utóbbi időszak fontosabb németországi merényleteit – például a 2020. februári hanaui lövöldözést és volkmarseni gázolást – követően a hatóságok megerősítették a muszlim közösségi helyek védelmét. A 2019-es utrechti lövöldözés után – ahol muszlim elkövető gyilkolt járókelőket – a holland rendőrség is bezárta a város mecsetjeit. Az utóbbi támadás válasz volt a christchurchi mecsetbeli mészárlásra, amely az elkövető szerint a Srí Lanka-i robbantásokra adott reakció volt. A hatóságok lépéseiből arra lehet következtetni, hogy
amelyben a világ legkülönbözőbb pontjain elkövetett támadásokra reagálva dzsihádisták és szélsőjobboldali terroristák rendeznek vérfürdőt ártatlan keresztények és muszlimok között.
Ezeket a robbanásig feszült társadalmakat teszik most ki az energiakrízis vesszőfutásának. Vajon bírni fogják, vagy tényleg jön a „harag tele”?
Nyitókép: a rezsi drágulása ellen tüntetők Olaszországban (Alberto PIZZOLI / AFP)
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
De az magához Dobrevhez is méltatlan, ha erre az a válasz, hogy egy emberként tagadják el Magyar jelentőségét.
A leköszönő EP utolsó leheletével „megvédi” a természetet a jobboldaltól. De még hogy.
Sikertelen volt a tüntetés, néhány százan jelentek meg.
Mi a baj a nőkkel, a férfiakkal, és most már a magyarokkal is.
Magyar azzal lehetne „messiása” a kormányváltóknak, ha hozzátenne az eddigi ellenzéki szavazatokhoz, és nem megfelezné azokat.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
