Száznegyven esztendővel ezelőtt, 1883. május 23-án született Szekfű Gyula, a 20. század egyik legkiválóbb és legnagyobb hatású magyar történetírója.
2023. május 24. 21:51
p
0
0
0
Mentés
Székesfehérvári katolikus polgárcsaládban nevelkedett, a helyi cisztercita főgimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Tudományegyetemen szerzett diplomát. Az egyetem mellett felvették az Eötvös József Collegiumba, a szellemi elit egyik kiemelkedő nevelőintézményébe is.
Széles körű ismertségre az 1913 végén megjelent, A száműzött Rákóczi című könyvével tett szert, amelyben a szabadságharca leverése után emigrációba kényszerülő fejedelem példáján keresztül igyekezett bizonyítani, hogy a függetlenségi politika a nemzet valós szükségleteit és lehetőségeit elfedő illúzió és retorika csupán. Művéből rövid idő alatt országos botrány lett. Az ellenzékben lévő Függetlenségi Párthoz kötődő sajtótermékekből támadások özöne zúdult rá, és képviselőházi interpellációkban vonták kétségbe a hazafiságát.
Öt évvel később, 1918-ban jelentette meg az alapvetően német olvasóközönségnek szánt, magyar fordításban A magyar állam életrajza címet viselő kötetét. Ebben népünk helyét a keresztény-germán kultúrkörön belül jelölte ki, ahol „a keresztény tekintély elve egyesült a germán szabadság eszméjével”, létrehozva „a liberális szabadság korlátlanságával szemben a méltányosság, a suum cuique politikai elvét, mely minden egyesnek érdeme szerint enged érvényesülést”.
Szekfű Gyula kétségkívül legnagyobb hatású munkájának a történelmi Magyarország felbomlásának sodrában, 1920-ban közzétett Három nemzedék – Egy hanyatló kor története című könyv tekinthető. Művében az 1820 és 1920 közötti három emberöltő küzdelmeit egyértelmű hanyatlástörténetként ábrázolta, amely az első világháborús vereségünkkel járó összeomlásban csúcsosodott ki. A tragédia legfőbb okaként a nyugati eszmék, a liberalizmus kritikátlan, nem honi viszonyokra szabott átvételét határozta meg. Az általános közhangulatot alátámasztó kötet gyorsan népszerűvé, szellemi alapvetéssé vált, és 1942-ig hét kiadást ért meg.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.