2016 legújabb keresztnevei

Havonta átlagosan 30-40 kérelem érkezik a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetéhez, és ebből az utónév bizottság 10-15-öt pozitívan bírál el. Az ötfős grémium tagjai között van nyelvtörténész, szociolinvista, névtanos és stilisztikával foglalkozó szakember – írja a 24.hu.

A lap emlékeztet arra is, hogy a nevek elbírálásakor a bizottság a jogszabályok és egy 14 pontos szempontrendszer alapján mérlegel, és hoz döntést. Ilyen például, hogy Magyarországon magyar állampolgárnak csak magyar helyesírással lehet nevet bejegyeznie, illetve, hogy fiúnak csak fiúnevet, lánynak csak lánynevet lehet adni, de akad még pár szabály, amire szintén érdemes odafigyelni:

• Elismert, maradandó értéket képviselő klasszikus vagy mai ismert magyar nyelvű irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő írói fantázianevek bejegyzését akkor javasolják, ha a név a magyar vagy az európai névkultúra valamelyik típusát képviseli, és az nem hátrányos a névviselőre.

• Az utónévlistán szereplő nevek becéző változatai abban az esetben javasolhatók bejegyzésre, ha az általuk képviselt típusnak már vannak hagyományai a névkincsünkben. A nevek túlzott, többszörös becéző formáit a bizottság nem javasolja (pl. Icuska, Katácska, Loncika, Gyuszkó, Misike). A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatja a bizottság anyakönyvezésre, ha használatuk a középkorra nyúlik vissza, és ez hitelesen bizonyítható (pl. Gergő, Janó).

• A köznévi eredetű és jelentésű fantázianevek esetében csak akkor javasolják a név bejegyzését, ha a név jelentése feltehetően nem lehet hátrányos a név viselőjére (pl. Csibécske, Felhő, Zápor), illetve ha a köznévi alak történetileg beleilleszthető névkultúránkba.

Rövid válogatás az idén elutasított nevekből:

Női nevek

• Fenyő
• Havadisa
• Főni (a Főnök szólító névből)
• Gyémi (a Gyémánt becézője)
• Táblácska
• Sziszi
• Cukorka

Férfi nevek

• Balaton
• Jinx
• Zété
• Ádmány (Ádám + adomány)

Az egyediségre való törekvés a keresztnevek tekintetében egyáltalán nem újdonság, már a hatvanas években havonta több tucatjával érkeztek a kérelmek a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetéhez. A nevek elbírálásánál azok eredetének is utána kell járni, és ez nem mindig egyszerű. Előfordul, hogy olyan különleges nevet szeretnének a szülők, hogy a bizottság tagjai nem bukkannak a nyomára, annak ellenére, hogy számos idegen nyelvű névkönyvből dolgoznak, és szakértőket is fel szoktak kérni: a szanszkrit nevek miatt indológushoz, a vélhetően török eredetű nevek kapcsán a török külképviselethez fordulnak, vagy más nemzetközi névtani társaságoknak a tagjait keresik meg. Megesik, hogy még így sem jutnak semmire, ilyenkor a szülőket szokták megkérni, hogy segítsenek hiteles forrást keresni a név eredetének bizonyításához.

2016 legújabb nevei:

Női nevek:

• Médeia
• Lotta
• Szítá
• Jáel
• Maminti
• Ánfissza
• Náni
• Lencsi
• Nilüfer
• Nurbanu

Férfi nevek:

• Néró
• Rikó
• Dorel
• Sét
• Gáber
• Zev
• Bentli
• Levin

A török, héber és indiai nevek egyébként igen népszerűek a szülők körében. A Nilüfer lánynév török és perzsa eredetű, lótuszvirágot jelent. A Sét héber eredetű biblia név, Ádám és Éva harmadik fia jelentése: pótlás, elrendelt, odahelyezett. De héber eredetű még a Zév és a Jáel is. A Gáber arab gyökerű, a Jaber magyar helyesírású változata.

Dr. Raátz Judit, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa, névkutatója szerint érdemes lenne felülvizsgálni a jogszabályokat a kettős állampolgárok, illetve a más nemzetiségű felmenőkkel rendelkezők esetében, hiszen ők a hagyományaikat továbbvíve szeretnének idegen nevet adni a gyermeküknek (pl. arab, török, laoszi stb.) Ezeket a neveket nem kellene az adható nevek listájában feltüntetni, illetve ebben az esetben az adott népcsoport helyesírását is engedélyezné – zárul a 24.hu összefoglalója.