A társadalmi integráció kulcsa és elengedhetetlen előfeltétele az oktatás, egész Európában – mondta Tobias Zech német politikus, az Európa Tanács romák és más nomád népek társadalmi integrációjáról szóló jelentéstevője Budapesten az MTI-nek nyilatkozva.
„Ha nem érjük el, hogy a fiatalok iskolába járjanak és elvégezzék az iskolát, majd pedig belépjenek a munkaerőpiacra, akkor nem fog működni a fenntartható társadalmi és munkaerő-piaci integráció” – mondta Tobias Zech, a bajor konzervatív CSU parlamenti képviselője. Fontos szempontként emelte ki, hogy nemcsak az egyes országokat érintő, hanem európai kihívásról van szó.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének idei első, januári ülésszakán egyhangúlag fogadta el a romák és más nomád népek befogadásáról és integrálásáról szóló határozatot. Eszerint a mintegy 11 millió, javarészt szegénységben, nem megfelelő körülmények között élő európai roma gyakran ellenszenvvel, bizalomhiánnyal szembesül. A határozat kimondja, hogy etnikai származása senkinek sem határozhatja meg életkörülményeit.
Tobias Zech az MTI-nek nyilatkozva aláhúzta azt is, hogy az integráció akkor lehet sikeres, ha mindkét fél, vagyis a többségi társadalom és a kisebbség is akarja azt, és mindkét fél nyitott egymás iránt.
*
A politikus a jelentés készítése során Magyarországra, Bulgáriába, Romániába és Szerbiába is ellátogatott, nem kormányzati szervezetekkel és polgármesterekkel találkozott, valamint oktatási intézményeket keresett fel.
Pozitív példákként említette a magyarországi intézkedések közül egyes szociális juttatások megvonását az iskolalátogatási kötelezettség be nem tartása esetén. Mindkét téma sok vitát vált ki Magyarországon – mondta –, ugyanakkor Németországban hasonló szabályozás működik évtizedek óta. Amennyiben nincs alapos indok arra, hogy a gyermek nem megy iskolába, az államnak a gyermek érdekében fel kell lépnie – mondta.
A jelentés készítése során szintén tanulmányozott közmunkaprogrammal kapcsolatban úgy vélekedett: az eredményeket négy-öt év múlva lehet csak érdemben tanulmányozni, azonban „alapvetően pozitívként” értékelhető, hogy az állam kísérletet tesz a munkaerőpiacra való visszatérés támogatására. Az integrációt helyi szinten kell megvalósítani, ezért a városok, települések, önkormányzatok számára biztosítani kell a megfelelő anyagi és politikai keretfeltételeket. „Ez egész Európára igaz” – tette hozzá.
*
A jelentést elfogadva az ET közgyűlése arra szólította fel a tagországokat, hogy a munkához jutás esélyének növelése érdekében tegyenek többet az oktatás és a képességek fejlesztése terén, a roma gyerekek diszkriminációja ellen. Számolják fel a szegregációt az iskolákban, és teremtsenek befogadó környezetet és annak lehetőségét, hogy a felnőttek is képzésben részesülhessenek. A képességek elismerése mellett biztosítani kell a foglalkoztatottságot. Mindehhez hatékony diszkriminációellenes törvényeket kell biztosítani, visszatartó erejű szankciókkal.
A tagországoknak bizalmat kell építeniük a többségi társadalom tagjai és a roma közösségek között a kultúrák, a közös történelmi múlt megismerése által a békés egymás mellett élésért, valamint a cigányellenesség, a rasszizmus minden formája és az intolerancia megszüntetésére – áll a határozatban.
Tobias Zech jelentésében hangsúlyozta, számos bizonyíték azt mutatja, hogy nem elkerülhetetlen a romák kirekesztése. Álláspontja szerint a foglalkoztatás segítése a befogadás egyik kulcsa: nemcsak a családok anyagi helyzetét javítja, hanem a társadalmi kohéziót is erősíti.
*
A határozathoz csatolt dokumentumban Magyarországgal kapcsolatban kiemelte: számos roma rendelkezik felsőfokú végzettséggel, akik sikeres karriereket futnak be, így jó példával járnak elöl, és motiválóan hatnak a roma fiatalokra. Szerinte a kérdés nem az, hogyan lehet a kirekesztést megszüntetni, hanem az, hogyan lehet elérhetővé tenni a munka lehetőségét minden romának.
Véleménye szerint a tagállamoknak átfogóan kell foglalkozniuk a roma közösségek oktatásának eredményességével, mivel a korai gyermekkori fejlesztés döntő hatással van a későbbi életkilátásokra. Pozitív példaként említette a magyar kormány által indított Biztos kezdet programot, amely segít a kisgyermekeknek és a szülőknek a bizalomépítésben, valamint lebontani az iskolába menetel akadályait.
Kiemelte azt a rendelkezést, amely hároméves korban határozta meg a kötelező óvodai részvételt, ugyanakkor támogató intézkedéseket sürgetett annak biztosítására, hogy a legalacsonyabb jövedelmű családok is eleget tehessenek ennek a követelménynek. Kiemelte viszont, hogy bizonyos iskolákban tapasztalt szegregációt meg kell szüntetni, és befogadó környezetet kell teremteni az oktatásban a roma gyerekeknek.
Szerinte mindezek hozzájárulhatnak a hiányzások, az évismétlések, a korai iskolaelhagyások csökkenéséhez. Kiemelte, hogy Magyarországon több olyan oktatási program – mint a Tanoda program, vagy a Második esély program – sikerrel segíti befejezni azoknak az iskolát, akik korábban kiestek az oktatási rendszerből.
Kijelentette: sosem volt még ilyen jó esélye Európában a romák hátrányai leküzdésének, befogadásuk előmozdításának.
(MTI)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Gratulálok, Romániában vagyunk – hangzott el a diadalittas mondat egyikük szájából.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
„Az egész romániai magyar politikát átszövi a külföldi pénz” – írta Tóta W. Árpád.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
Egy kutatás szerint még azokon a településeken is általános tendencia a visszaesés, ahol magyar a polgármester.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
