Uniós jelentés: Európában erősödik, Magyarországon gyengül az antiszemitizmus

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) december 10-én hozta nyilvánosságra a zsidósággal szembeni, az Európai Unión belüli gyűlöletbűncselekményekről és diszkriminációról szóló felmérés eredményeit. A zsidóság antiszemitizmussal kapcsolatos percepcióira és tapasztalataira rákérdező online kérdőív önkéntes kitöltésen alapult és nem reprezentatív.

A jelentés megállapításai szerint növekszik Európában az antiszemitizmus, a felmérésben részt vevő válaszadók 90%-ának volt ez a benyomása.

Javulnak a magyar adatok

A magyar adatok a legtöbb kérdésben kedvezőbbek, mint a felméréssel érintett 12 európai ország adatainak az átlaga, és minden esetben jobbak, mint a 2012-ben végzett hasonló felmérés magyar adatai. A felmérés eredményeinek az értelmében Magyarországon gondolják a legkevesebben azt, hogy az elmúlt 5 évben növekedett volna az antiszemitizmus, és nálunk a legkevesebb azoknak a magukat zsidónak valló válaszadóknak az aránya is, akik az elmúlt 5 évben a személyüket érintő antiszemita jellegű zaklatást tapasztaltak. 

Ugyanígy Magyarországon aggódnak a válaszadók a legkevésbé amiatt, hogy a zsidóságuk miatt a jövőben szóbeli zaklatás vagy fizikai támadás éri őket. Annak ellenére ugyanakkor, hogy a fenti adatok szerint a magyarországi zsidóság érzi a legkevésbé úgy a vizsgált országok közül, hogy veszélyben lenne Magyarországon a biztonsága, a lengyelek után a magyar válaszadók közül vélték a legkevesebben úgy, hogy a kormány elegendő erőfeszítést tesz az antiszemitizmus leküzdése érdekében, és viszonylag nagy volt azoknak az aránya is, akik az elmúlt 5 évben már gondolkodtak azon, hogy emigrálnak Magyarországról.

Az antiszemitizmus eredetét illetően a felmérés adatai azt mutatják, hogy összeurópai szinten a szélsőséges muszlim nézeteket vallók mellett a baloldali nézeteket vallók részéről is több antiszemita incidens érte – a percepciók szerint – a válaszadókat, mint a jobboldali politikai nézeteket vallók részéről. A magyar válaszok körében ugyanakkor szignifikáns többségben voltak a jobboldali elkövetőkre vonatkozó benyomások. 

Ezzel kapcsolatban a FRA-jelentés december 10-i brüsszeli bemutató konferenciáján Vera Jourová igazságügyi biztos kiemelte, hogy a Bizottság az antiszemitizmus minden formáját elítéli, legyen az akár bal-, akár jobboldali természetű, akár szélsőséges csoportoktól eredő. Karoline Edtstadler osztrák belügyi államtitkár szintén hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus számos formát ölthet, és Izrael állam, illetve az izraeli politika kritikájának formájában is megjelenhet.

Óvatosan kezelnék a magyar eredményeket

A FRA-jelentés brüsszeli bemutatója során a felmérés kedvező magyar adatait a felszólaló zsidó szervezetek képviselői egyes megjegyzéseikkel igyekeztek árnyalni. Ariel Muzicant, az Európai Zsidó Kongresszus alelnöke szerint Magyarországot nem lehet összehasonlítani Franciaországgal, mivel Magyarországon nem élnek muszlimok, a felmérés magyar adatait ehhez képest kell értékelni, továbbá Magyarország kedvező eredményei szerinte óvatossággal kezelendők, és úgy vélte, hogy az előző, 2012-es felméréshez képest csak a Jobbik térvesztése miatt csökkenhetett az antiszemitizmus-érzékelés Magyarországon.

Maram Stern, a Zsidó Világkongresszus igazgató-helyettese rövid záróbeszédének a végén megjegyezte, hogy miközben a FRA-jelentés azt mutatja, hogy az antiszemitizmus Magyarországon jelenik meg legkevésbé problémaként, aggasztó, hogy ebben az országban olyan címlapok jelennek meg, mint a Figyelő hetilap Heisler Andrást ábrázoló címlapja.  

És a muszlimok?

Míg a kutatás szerint az antiszemitizmus érzékelése csökkent az elmúlt években Magyarországon, addig a muszlimok kapcsán a magyar válaszadók nagy többsége azt mondta: jelentősen nőtt a muszlimokkal szembeni türelmetlenség hazánkban.

A magyar válaszadók legnagyobb része a felmérésben a kormányzati korrupciót és általánosságban a rasszizmust nevezte meg a legjelentősebb észlelt problémának.

A kutatás pdf-ben itt érhető el.