Baán László: Világszínvonalú épületben kap új otthont a Néprajzi Múzeum

2021. december 01. 18:28

Nagyszabású kiállításokkal nyílik meg 2022 márciusában a Néprajzi Múzeum új otthona. A Liget Budapest projekt keretében épülő új múzeum munkálatai a befejezéséhez közelítenek. A miniszteri biztos az épület sajtóbejárásán lapunknak elmondta, reményei szerint a fejlesztések végeredménye és a látvány elhallgattatja a kritikusokat.

2021. december 01. 18:28
null
Zováthi Domokos

Éppen tíz éve indult el a Liget Budapest projekt, melynek új épületei közül a Néprajzi Múzeum építését kezdték meg elsőként. Mivel a házon jelenleg az utolsó munkálatokat végzik, már látható, hogy világszínvonalú új otthont kap alapításának 150. évfordulójára a Néprajzi Múzeum – mondta el az épület szerdai sajtóbejárásán a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa. Baán László hangsúlyozta, hogy az ország egyik legjelentősebb közgyűjteményeként a Néprajzi Múzeum 150 év után először kap olyan otthont, amely kimondottan a saját igényei szerint készült. Kiemelte: az új Néprajzi Múzeumban az intézmény korábbi, Kossuth téri épületéhez képest több mint háromszor nagyobb, összesen hétezer négyzetméteres kiállítási alapterület áll majd rendelkezésre.

Fotó: Mátrai Dávid
Fotó: Mátrai Dávid

Ferencz Marcel, a ház terveit jegyző Napur Architect vezetője hozzátette: mind a tervezés, mind a kivitelezés során szorosan együttműködtek a múzeum szakembereivel. Jelenleg több mint ezer munkás, mérnök és egyéb szakember dolgozik az épületen, amely a Városligeti fasor végén új kaput nyit majd a Ligetre – közölte. A tervező elmondása szerint a ház három fő elemből áll össze: a parkhoz csatlakozik a két lejtős tetőn kialakított, szabadon bejárható kert, és ugyancsak szabad lesz a belépés a Kerámiateret is magukba foglaló közönségforgalmi terekbe. Ezeket egészítik ki a múzeumi funkciók: a kiállító- és rendezvényterek, az Ifjúsági múzeum, a vetítő, a múzeumpedagógiai foglalkoztatók, a könyvtár, az archívum és az irodák. Mindkét oldalon elkészült a ház üveghomlokzata is, valamint az azt árnyékoló, csaknem félmillió pixelből álló fémrács háló is, amely 20-20 magyar és nemzetközi néprajzi motívum újrafogalmazását jeleníti meg – tette hozzá Ferencz Marcel.

Baán László szerint hasonló kulturális fejlesztés nem fog egyhamar épülni Európában. Fotó: Mátrai Dávid
Baán László szerint hasonló kulturális fejlesztés nem fog egyhamar épülni Európában. Fotó: Mátrai Dávid

Alaptalanok voltak az aggodalmak a zöldfelületek miatt – Baán László a Mandinernek.

Az elmúlt tíz évben olyan fantomokkal kellett hadakoznunk, amelyek vagy téves, vagy sokszorosan hamis és tudatosan torzított állítások voltak – reagált a kritikákra a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.

Itt állunk az épület tetején látható kertben. Ha jól látom innen fentről, akkor épp betont bontanak, és nem fordítva. Hogyan is áll most a zöldterület aránya?
A negatív hírek mindig erőteljesebben tudnak megjelenni, és valóban lehetett egy természetes aggodalom, hiszen a Liget Budapest projekttel Európa legnagyobb kulturális fejlesztését hajtjuk most végre. Én már a kezdet kezdetén mondtam, hogy a Városliget minden négyzetmétere többet és jobbat fog nyújtani, mint amire a közönség előzetesen számít. Több zöldet és több kultúrát: ez volt a mottó, ez az égisz, ami alatt végrehajtottuk a fejlesztést. Az elmúlt tíz évben fantomokkal kellett hadakoznunk, amelyek vagy téves, vagy sokszorosan hamis és tudatosan torzított állítások voltak. Nyilván ezzel lehetett a legjobban riogatni.

Mindent is lebetonozás, fa-kiirtás, monstrumok felhúzása például?
Igen, de mára mindenki láthatja, hogy itt nem ez történt. Gyönyörű és harmonikus, a Városligetbe illeszkedő új épületek jöttek létre, olyan területen, ahol korábban parkolók vagy egyéb épületek álltak, azaz szó sincs zöld felület veszteségről, annál inkább bővülésről! Erre nagyon jó példa a tetőkert, ez a két egymásnak szaladó zöld domboldal, ami szabadon besétálható lesz bárki számára. Az egykori Felvonulási téren, a régi kommunista demonstrációk helyén, ami aztán később évtizedekig parkoló volt, egy gyönyörű sétány készül. Kénytelen vagyok sokszor hangsúlyozni: mi nem autóellenesek vagyunk, csak minden kerüljön a helyére. A liget nem parkoló felület, meg fog szűnni a felszíni parkolás, de kellő mélygarázst kell ahhoz építeni, hogy a távolabbi látogatók eljöhessenek és komfortosan érezzék magukat. A nagyjátszótér előtti mélygarázs például nagyon könnyen elérhető. Aki messzebbről jön majd autóval a Néprajzi Múzeumba, leparkol ott, és pár perc alatt ide sétál. A zöldfelület növekedése pedig szerintem – és mások szerint is – szemmel látható.

Nem csak a zöldfelület növelésére, hanem a meglévők megújítására is törekedtek, nem?
Igen, a Városliget évtizedekig nagyon elhanyagolt volt. Itt már sok tízezer négyzetméter zöldfelületet megújítottunk, ilyen például a Mőcsényi Mihály botanikus kert, mely környezetismeret órák tartására is alkalmas iskolásoknak. De itt, az épület környékén is tízezer négyzetméternyi felület megújul tavaszra, egyszerre zajlik a zöldfelületi fejlesztés és az új, 21. századi világszínvonalú épületek létrehozása. Utóbbit természetesen nem mi állítjuk magunkról, akik dolgoznak ezen a projekten. Az épületek nemzetközi elismerések sokaságát kapták meg, és ez szerintem így lesz még a megnyitás után is. A legfőbb elismerés mégiscsak a látogatók reakciója lesz, a „ligethasználóké”, legyenek ők Budapestiek, vidékiek vagy akár külföldiek. Hangsúlyoznám: ezen fejlesztések révén, mint például a Néprajzi Múzeum vagy a Magyar Zene Háza, Budapest sokkal magasabb polcra helyezheti majd magát a nemzetközi kulturális térképen.

Cél volt követni az ismert küllföldi példákat, ahol több múzeum van egymás közelében?
A kulturális negyed egy külön műfaj a világon, sokan indulnak el emblematikus múzeumi épületek vagy ehhez hasonlók irányába. Ezek közé fog most felsorakozni a budapesti Városliget is, mely ráadásul sokkal komplexebb élményt nyújt. Ráadásul történeti gyökerei vannak, hiszen 150 éve, 1860-ban nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növénykert, attól kezdve a kultúra különleges együttélése alakult meg itt a Városligetben a zöldfelület és a kikapcsolódás vegyítésével. Mi ezt 21. századi nyelven újítottuk meg. Bizton állíthatom, hogy ez a fejlesztés, a Liget nemcsak Budapestnek, hanem egész Magyarországnak különleges helyzeti előnyt fog biztosítani. Hasonló egyhamar nem fog épülni Európában.

Az elmúlt tíz évben olyan fantomokkal kellett hadakoznunk, amelyek vagy téves, vagy sokszorosan hamis és tudatosan torzított állítások voltak – reagált a kritikákra a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa. A negatív hírek mindig erőteljesebben tudnak megjelenni, és valóban lehetett egy természetes aggodalom, hiszen a Liget Budapest projekttel Európa legnagyobb kulturális fejlesztését hajtjuk most végre. Én már a kezdet kezdetén mondtam, hogy a Városliget minden négyzetmétere többet és jobbat fog nyújtani, mint amire a közönség előzetesen számít. Több zöldet és több kultúrát: ez volt a mottó, ez az égisz, ami alatt végrehajtottuk a fejlesztést. Az elmúlt tíz évben fantomokkal kellett hadakoznunk, amelyek vagy téves, vagy sokszorosan hamis és tudatosan torzított állítások voltak. Nyilván ezzel lehetett a legjobban riogatni. Igen, de mára mindenki láthatja, hogy itt nem ez történt. Gyönyörű és harmonikus, a Városligetbe illeszkedő új épületek jöttek létre, olyan területen, ahol korábban parkolók vagy egyéb épületek álltak, azaz szó sincs zöld felület veszteségről, annál inkább bővülésről! Erre nagyon jó példa a tetőkert, ez a két egymásnak szaladó zöld domboldal, ami szabadon besétálható lesz bárki számára. Az egykori Felvonulási téren, a régi kommunista demonstrációk helyén, ami aztán később évtizedekig parkoló volt, egy gyönyörű sétány készül. Kénytelen vagyok sokszor hangsúlyozni: mi nem autóellenesek vagyunk, csak minden kerüljön a helyére. A liget nem parkoló felület, meg fog szűnni a felszíni parkolás, de kellő mélygarázst kell ahhoz építeni, hogy a távolabbi látogatók eljöhessenek és komfortosan érezzék magukat. A nagyjátszótér előtti mélygarázs például nagyon könnyen elérhető. Aki messzebbről jön majd autóval a Néprajzi Múzeumba, leparkol ott, és pár perc alatt ide sétál. A zöldfelület növekedése pedig szerintem – és mások szerint is – szemmel látható. Igen, a Városliget évtizedekig nagyon elhanyagolt volt. Itt már sok tízezer négyzetméter zöldfelületet megújítottunk, ilyen például a Mőcsényi Mihály botanikus kert, mely környezetismeret órák tartására is alkalmas iskolásoknak. De itt, az épület környékén is tízezer négyzetméternyi felület megújul tavaszra, egyszerre zajlik a zöldfelületi fejlesztés és az új, 21. századi világszínvonalú épületek létrehozása. Utóbbit természetesen nem mi állítjuk magunkról, akik dolgoznak ezen a projekten. Az épületek nemzetközi elismerések sokaságát kapták meg, és ez szerintem így lesz még a megnyitás után is. A legfőbb elismerés mégiscsak a látogatók reakciója lesz, a „ligethasználóké”, legyenek ők Budapestiek, vidékiek vagy akár külföldiek. Hangsúlyoznám: ezen fejlesztések révén, mint például a Néprajzi Múzeum vagy a Magyar Zene Háza, Budapest sokkal magasabb polcra helyezheti majd magát a nemzetközi kulturális térképen. A kulturális negyed egy külön műfaj a világon, sokan indulnak el emblematikus múzeumi épületek vagy ehhez hasonlók irányába. Ezek közé fog most felsorakozni a budapesti Városliget is, mely ráadásul sokkal komplexebb élményt nyújt. Ráadásul történeti gyökerei vannak, hiszen 150 éve, 1860-ban nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növénykert, attól kezdve a kultúra különleges együttélése alakult meg itt a Városligetben a zöldfelület és a kikapcsolódás vegyítésével. Mi ezt 21. századi nyelven újítottuk meg. Bizton állíthatom, hogy ez a fejlesztés, a Liget nemcsak Budapestnek, hanem egész Magyarországnak különleges helyzeti előnyt fog biztosítani. Hasonló egyhamar nem fog épülni Európában.

Kemecsi Lajos, a múzeum főigazgatója hangsúlyozta, hogy már a megnyitásra számos látnivalóval készülnek: belépő nélkül is látogatható lesz a grandiózus, 3500 műtárgyat felvonultató Kerámiatér, míg a Megérkeztünk című időszaki tárlat a gyűjtemény keresztmetszetét adja több mint ezer négyzetméteren. Márciusban megnyit az állandó kiállítás leglátványosabb egysége, a más műtárgyak mellett egy hétméteres bödönhajót és a legrégibb székelykaput is bemutató ZOOM tér, valamint a Méta elnevezésű múzeumi élménytér is.

Fotó: Mátrai Dávid
Fotó: Mátrai Dávid

A nyitást követő hónapokban aztán a látnivalók további tartalmi elemekkel is bővülnek majd, de már 2022 márciusában kétszer akkora térben várják kiállításokkal a közönséget, mint a Néprajzi Múzeum előző otthonában – derült ki a távirati iroda tudósításából.

Fotó: Mátrai Dávid
Fotó: Mátrai Dávid

Nyitókép: Mátrai Dávid

Összesen 32 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Most80
2021. december 02. 09:44
Elég a kishitűségből: MI vagyunk a világszínvonal!
Sacap
2021. december 02. 07:30
Gerit eltudnám itt képzelni mint teremőr. Szundizhatna csorgó nyállal egy széken napi 8 órát.
annamanna
2021. december 02. 01:46
Hogyhogy az a redvás vaskefe még mindig a helyén van?
kozmosz
2021. december 01. 23:44
Vajon miért van mindenüvé háromszor kiírva, hogy Fotó: Mátrai Dávid?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!