A magyar Csernobil-film három évtizeddel előzte meg a világhírű sorozatot

A magyar Csernobilt még 1987 július végén, Szarkofág címen mutatta be a Magyar Televízió, s nagy volt a várakozás, hiszen a csernobili katasztrófa élénken élt az emberekben. Senki nem felejtette el, hogy bár a sokkoló robbanás 1986. április 26-án történt, itthon csak jóval később számoltab be a lapok arról, mi történt. Mivel Nyugat-Európában egyre többet cikkeztek a blokk felrobbanásáról, itthon is megírták a tragédiát, ám az első hírekben próbálták tompítani a súlyát. Gyaníthatón a „szembenézés” jegyében születhetett meg egy évvel később a magyar film is, mint ahogy ekkor már a Szovjetunióban is számtalan színház játszotta a film alapjául szolgáló darabot, amelyet Vlagyimir Gubarjev írt.

Ő a szovjet pártlap, a Pravda tudósítójaként dolgozott Csernobilban és onnan küldött riportokat az emberi helytállásról. Az ő papírra vetett, személyes élményeiből született a Szarkofág című színházi előadás, amelyből aztán itthon Mihályfi Imre készített filmet.

ahová fiatal orvosok érkeznek gyakorlatra, s megismerkednek Halhatatlannal, az intézet egyetlen lakójával, aki súlyos sugárfertőzésen esett át. Ám közben bekövetkezik a csernobili katasztrófa és egyre több, reménytelen állapotú sugárfertőzött érkezik az intézetben.

Halhatatlant Szakácsi Sándor játszotta, a korabeli kritikák szerint remekül. Ő később így emlékezett a százperces film forgatására: „Nagyon szerettem ezt a szerepet, de nekem sok szenvedést okozott. Egy hétig minden reggel hatkor keltem, hogy a forgatásra elkészüljön a kopasz parókám. Egy hét után a maszk alatt kisebesedett a nyakam, úgyhogy pihenőt kellett kérnem. A filmet egyébként is embertelen körülmények között forgattuk, őrületes kánikulában, a Budapest Sportcsarnokban felállított díszletek között, negyvenöt-ötven fokos melegben.”

A filmben szerepet kapott Mécs Károly (ő volt a mindenről döntő tábornok), Avar István alakította a csernobili atomerőmű vezetőjét, de például Törőcsik Mari is szerepet kapott, mint neves professzor, Rudolf Péter pedig egy fiatal tűzoltót játszott az alkotásban.

Az újságok úgy harangozták be, mint a tragédia televíziós változata. A lapok dicsérték, a Magyar Hírlap például azt írta róla, hogy „drámai erejű, döbbenetes hatású és mélységesen elgondolkoztató” s a Magyar Televízió kiemelkedő értékű produkciói közé sorolta.

Ehhez képest a magyar Csernobilt hamar elfelejtették az emberek. 2015-ben aztán egy bizonyos Craig Mazin két és fél éves kutatómunka után megírta a Csernobil 1986 című film forgatókönyvét, majd 2018-ban, Litvánia fővárosában, Vilniusban kezdték meg az ötrészes amerikai-brit sorozat forgatását. Mazint is meglepte a fogadtatás. Minden idők egyik legnépszerűbb sorozata lett, amely 32 év elteltével újra fókuszba állította a csernobili katasztrófát. Jellemző módon a film hatására 35 százalékkal megnövekedett a csernobili turisták száma, s több millióval növekedett az atomkatasztrófa részleteivel foglalkozó Wikipedia-oldal látogatottsága is.

Craig Mazin sorozatának sikerét látva mindenképpen érdekes momentum, hogy Magyarországon 31 évvel korábban már megfilmesítették a szovjet atomkatasztrófát. S az is bizonyos, ha a Magyar Televízió elővenné az archívumából, biztosan sokan megnéznék a magyar Csernobilt is.