Nagyjából az egész EU-t hívják harcba Magyarországgal szemben az NGO-k a gyermekvédelmi törvény elleni perben

Baltás Olga írása

Immár peres szakaszban van az a Magyarországgal szemben indult kötelezettségszegési eljárás, amely még 2021-ben indult a 2021. évi LXXIX. gyermekvédelmi törvénnyel – ellenzői körökben pedig „homofób”, „pedofil” törvény néven elhíresült jogszabállyal – kapcsolatban. Mint kiderült, az Európai Bizottság nem egyedül pereskedik: beavatkozóként Belgium segíti a Magyarország elleni eljárásban. Mindez az LMBTIQ+-párti NGO-k szerint nem elég:

Mint ismeretes, az Európai Bizottság múlt decemberben keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához annak megállapítása iránt, hogy Magyarország a törvény megalkotásával megszegte uniós kötelezettségeit. 

A gyermekvédelmi törvény számos, már meglévő törvényt módosít, és tartalmilag olyan rendelkezéseket tesz, miszerint az iskolákban a szexuális fejlődésről szóló foglalkozások nem irányulhatnak születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésre, a nem megváltoztatására, vagy a homoszexualitásnak a népszerűsítésére, az ilyen jellegű műsorszámok 18 éven aluliaknak nem ajánlott minősítést kapnak (és ezáltal csak 22.00 és 5.00 óra között tehetők közzé), egyébiránt pedig kiskorúak számára tilos ilyen jellegű tartalmat elérhetővé tenni.  A szabályozással a jogalkotó a szülő kizárólagos belátására kívánja bízni a gyermek szexuális nevelését, vagyis

Az európai társadalmaktól nem idegen, hogy bizonyos intézményeket meghatározott jogpolitikai indokok által vezérelten egy meghatározott kor betöltésétől tegyenek elérhetővé; gondoljunk csak az jogosítvány megszerzésére, szeszesitalok-és dohánytermékek megvásárlására, házasságkötésre vagy akár a szavazati jogunk gyakorlására. Az ilyen jellegű szabályok nem öncélt szolgálnak, hanem védik a társadalom tagjait az egyéntől, és az egyént is önmagától.

Bár a miniszterelnök a törvény meghozatalakor akként vélekedett, hogy az Európai Bizottság nem fog olyan pontot találni a törvényben, amely alapján kötelezettségszegési eljárást indíthatna, most úgy tűnik, hogy az előrejelzések nem mutatkoznak helytállónak, hiszen az eljárás folyamatban van, mindezt pedig tetézi, hogy a legnagyobb európai LMBTQI-barát ország, Belgium – és vele karöltve több másik állam is – a perbe való beavatkozása mellett döntött a Bizottság oldalán. 

Belgium beavatkozása se nem ad hoc, se nem elszeparált jelenség, hanem az LMBTQI+ emberek jogaiért folytatott harcának következő állomása. A belga szövetségi minisztertanács „Az LMBTQI+-barát Belgiumért" elnevezésű akciótervében ugyanis látványosan elkötelezte magát, hogy nemzetközi és európai szinten is vezető szerepet vállaljon ebben a műfajban. Ennek fényében pedig nem is annyira meglepő, hogy anno Belgium kezdeményezésére fogalmazódott meg az uniós tagállamok közös nyilatkozata és indult meg a kötelezettségszegési eljárás a szóban forgó magyar törvény kapcsán. 

úgy, hogy az érdekei szempontjából kívánatos döntés születhessen. 

A Bizottság a világ felé úgy nyilatkozik az ügyben, mint az emberi jogok védelmezője, aki kiáll az LMBTQI emberek egyenlősége mellett. Érdekes módon, kommunikációjától eltérően, keresete már kevésbé szivárványos, ugyanis abban kizárólag piaci sérelmeket sorakoztat fel. 

A kereset szerint a törvény korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát, különösen a médiaszolgáltatások vételét, tovább közvetítését, egyúttal megsértette az emberi méltóságot, a személyes adatok védelmét, a véleménynyilvánítás-és tájékozódás szabadságát és nem utolsó sorban a megkülönböztetés jogát is.  Ezzel a keresettel a Bizottság tulajdonképpen úgy kér alapjogi tárgyú ítéletet az Európai Bíróságtól, hogy az ügyet valójában elsősorban "piaci alapon", kereskedelmi kérdésként tálalja.

Ez számára előnyös, hiszen a piaci érdekekre hivatkozva érvényesülni tud az uniós jog elsőbbségének „jolly jokere", ütve a tagállam kezében maradó alkotmányos önrendelkezés lapját. Így végső soron a perben a Bíróság valójában

A kormány mindennek ellenére kitart a gyermekvédelmi törvénye mellett, sőt, Orbán Viktor évértékelőjében kiemelte, hogy újabb kiegészítésekre kell számítani, ugyanis a kormány célja nem kisebb, mint Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének kialakítása. 

A szerző az Aurum Alapítvány ösztöndíjasa

Borítókép: A kép illusztráció. JOHN THYS / AFP