Szabadság, egyenlőség – szolidaritás?

Emmanuel Macron francia államfő nemrégiben bejelentette, hogy nagyívű alkotmányos reformra készül, a 2013-ban létrehozott, a miniszterelnök irányítása alatt álló Esélyegyenlőségi Tanács nem is késlekedett, és közzétette a „nők és a férfiak közti egyenlőséget garantáló alkotmány” megalkotását célzó javaslatait. A tanács ajánlásait a Causeur ismertette.

Az érdekesebb ajánlások közül való az, hogy a tanács kivenné a preambulumból és a 53. cikkből az emberi jogok (droits de l'homme, szó szerinti fordításban az ember jogai, az homme szó egyszerre jelent embert és férfit) kifejezést, mivel az „etimológiailag, történetileg és jogilag csupán a népesség felét takarja”, ehelyett a droits humains kifejezést kellene használni. A tanács arra is javaslatot tesz, hogy helyezzék előtérbe az „egyenlőségelvű írásmódot”: ennek eszköze lenne például az, hogy egyes kifejezések női és férfi alakjait egyaránt megjelentetik a szövegben (ambassadeurs et ambassadrices, nagykövetek), vagy semleges, nem nélküli, átfogó kifejezéseket alkalmaznak (électorat, a választók összessége). Emellett ajánlják a feminista mozgalmak által pajzsra emelt "befogadó írásmódot" is: ennek lényege az hogy kiküszöböli a francia nyelv azon „hierarchizáló” sajátosságát, hogy vegyes nemű személyek csoportja esetében hímnemet alkalmaz. Így például a députés (képviselők) szót ezen írásmód szerint – az ún. középső pontok közbeékelésével –úgy kellene írni, hogy député·e·s. 

A legmeghökkentőbb ajánlás azonban a francia köztársasági jelmondatot, a Liberté, Égalité, Fraternité (szabadság, egyenlőség, testvériség) hármast érinti. A tanács szerint el kell gondolkozni az etimológiailag a latin frater, fivér szóból kialakult fraternité kifejezés szerepeltetésén, mivel az „kirekeszti a nőket a politikai közösségből”, és érdemesebb lenne az általánosabb jelentésű adelphité vagy solidarité szavakat bevenni a nemzeti mottóba.