Ötven év múlva a világ népességének négy százaléka lesz európai

Demográfiai változásokról szóló jelentést fogadott el az Európai Bizottság. A 2070-ig terjedő időszakot vizsgáló dokumentumról az Index számol be. A jelentés általánosabb tendenciákkal kezdődik: hosszabb várható élettartam, alacsonyabb születési ráták, idősödő társadalmak, kisebb háztartások és növekvő urbanizáció. A dokumentum később mutat rá arra, hogy  Európa egyre csökkenő aránnyal van jelen a világ lakosságában: 2070-re várhatóan a világ népességének kevesebb mint 4 százalékát fogja kitenni a kontinens.

A demográfiai változások terén jelentős különbségek lesznek a régiók között is. Emellett a jelentés arra is rávilágít, hogy foglalkozni kell a demográfiai változásoknak a növekedésre, a fenntarthatóságra, a foglalkoztatásra, az egészségügyre gyakorolt hatásával.

„Elő kell segíteni olyan kérdések megoldását, mint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a közösségi ellátás vagy akár a magányosság. Végső soron az együttélésünk mikéntjéről van szó. A demográfiai változások kezelése létfontosságú a méltányosabb és ellenállóbb társadalom megteremtéséhez” – kommentálta a jelentést Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök.

„A születéskori várható élettartam jelenleg az EU-ban a férfiak esetében 78,2, a nők esetében pedig 83,7 év. Magyarországon ugyanez 72,7 és 79,6 év. Ötven év múlva azonban az előrejelzés szerint a különbségek jelentősen csökkennek, a 2070-ben születő magyar nők közel 90, a férfiak pedig közel 85 évet élnek majd várhatóan, ami egy-két évvel marad el az akkori uniós átlagtól. (Ezt természetesen a jelenlegi uniós tagállamok számított adataira vonatkoztatva kell értelmezni.)” – emel ki egy érdekességet az Index cikke. Az is kiderül, hogy hiába fog a jelenlegi 1,5-ös termékenységi arányszám 1,7-re emelkedni Magyarországon és Európában, hazánk és a kontinens lélekszáma is egyenletesen csökkenő tendenciát mutat.

A dokumentum kitér a bevándorlásra is. Kiderül, hogy az EU27-ek esetében az összlakosság 95,1 százaléka uniós állampolgár, vagyis a harmadik országbeli bevándorlók kevesebb mint 5 százalékát adják az Európai Uniónak. Hazánk esetében ez az arány 98,2 százalék: tehát az ország területén élő emberek szűk két százaléka nem rendelkezik magyar állampolgársággal.