Nyugat-Európa a földgáz mihamarabbi kivezetése mellett lobbizik, míg Közép-Európa a fokozatosság elvében hisz.
A fosszilis tüzelőanyagok, ezen belül is a földgáz-infrastruktúra fejlesztése komoly törésvonalat jelent az európai országok között. Nemrég az Európai Unió 27 energetikáért felelős minisztere ült tárgyalóasztalhoz, hogy megvitassák, milyen módosításokat kell végrehajtani a transzeurópai energetikai infrastruktúra szabályozása terén. A TEN-E nevén ismert szabályozást eredetileg 2013-ban hozták létre azzal a céllal, hogy az uniós országok kidolgozzák, valamint támogassák a közös érdekű energetikai projekteket, azonban az uniós Green Deal miatt napirendben van a szabályozás felülvizsgálása. A támogatási rendszer egyik előnye, hogy nem számított tiltott állami támogatásának és a közös kasszából 5,8 milliárd euró áll rendelkezésre.
Úgy tűnik, a közös célokra egyre inkább árnyékot vet a tény, hogy Európa különböző szegleteiben más energetikai szempontok érvényesülnek.
A 27 európai miniszter ugyanis azzal találta szembe magát, hogy a tagállamok a földgáz energiaszektorban játszott szerepével kapcsolatban teljesen ellentétes álláspontot képviselnek. Csehország, Lengyelország, Magyarország, Bulgária és Románia továbbra is kiemelt jelentőségű energiaforrásként tekint a földgázra, így ezen kelet-közép-európai államok miniszteri továbbra is kihasználnák az uniós források nyújtotta lehetőséget a földgáz-infrastruktúra jövőbeni fejlesztésére.
Azonban 11 nyugat-európai állam, élükön Luxemburggal, hallani sem akart a földgáz hosszú távú, stratégiai fejlesztéséről. Májusban ezen országok – köztük Németország, Ausztria, Belgium, Spanyolország és Hollandia – közös nyilatkozatot fogadtak el a földgáz-infrastruktúrát fejleszteni hivatott projektek támogatásának megvonásáért. A nyugat-európai országok ugyanis úgy vélik, hogy az EU a 2030-as és 2050-es klímacélokat nem fogja tudni teljesíteni, ha a dekarbonizációs célokat a földgáz támogatásával ötvözik.
A cseh delegáció szerint a térség a nyugati-európai országokhoz hasonlóan a klímacélok megvalósításáért küzd, azonban a már meglévő földgáz-infrastruktúrát fel szeretnék használni arra, hogy a jövőben a hidrogén nagyobb szerepet kapjon az energiamixben. Ezzel meg lehetne tenni az első lépéseket a kontinens dekarbonizációja felé úgy, hogy a már meglévő infrastruktúrát nem építik le teljesen, hiszen akár 20 százalék hidrogént is biztonságosan hozzá lehet adni a meglévő gázvezetékekhez utólagos átalakítás nélkül. Ahhoz viszont, hogy a meglévő vezetékeken nagyobb mennyiségű hidrogén is biztonságosan szállítható legyen, több forrásra és a rendszer átalakítására lenne szükség.
Mivel a miniszterek állaspontjai a tanácskozás során nem közeledtek egymáshoz, kompromisszumos megoldás született,
Néhány földgáz projekt – így például Máltán és Cipruson – továbbra is a TEN-E része maradt, azonban a megállapodás értelmében a már meglévő vezetékek utólagos fejlesztését nem támogatják. Sőt, 2027-től a hidrogén földgázhoz való hozzádadást sem fogja támogatni az EU, pedig eddig 2029 szerepelt céldátumként.
Újabb csata várható idén decemberben, amikor várhatóan az Európai Bizottság bemutatja a földgázra vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálatára szánt átfogó koncepcióját. Közép-Európa számára elengedhetetlen, hogy olyan szabályozási környezet alakuljon ki, amely nem bünteti a régiót azért, mert a történelme során a keletről érkező földgáz lett az elsőszámú energiaforrás. A fokozatosság elvének érvényesülése is fontos, hiszen a klímacélok elérésének komoly költségvonzata van, amit, ha az állampolgárokra terhelnek az államok, akkor a tűzzel játszanak. Félő ugyanis, hogy ebben az esetben sokan elfordulnának a klímacéloktól, ami alááshatja a közös európai fellépés hatékonyságát.
Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: Odd ANDERSEN / AFP
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Összevarrt EU-s és magyar zászlót lógattak ki az Országház egyik ablakán a párt politikusai.
Önmagunk lábonlövésében élen járt a brüsszeli vezetés, életképességből pedig nagyon gyengén muzsikált – mondja a Fidesz EP-képviselője, volt madridi nagykövet és külügyi államtitkár.
A volt miniszterelnök azt is kijelentette, hogy „természetesen ez nem ugyanaz az Európai Unió, mint az akkori”.
A motorost kórházba szállították.
A sorosista politológus fél, hogy „Orbán Magyarországa a vesztes Oroszország utolsó európai csatlósa lesz”.
