Az EU Bírósága szerdán napi egymillió eurós pénzbüntetést rótt ki Lengyelországra.
A Lengyelországgal szemben az Európai Unióban (EU) alkalmazott büntetés és zsarolás nem helyes út – kommentálta szerdán a lengyel kormányszóvivő az EU Bírósága által kirótt pénzbüntetést, hangsúlyozva, hogy a vitás ügyet, a fegyelmi kamarát illetően a varsói kormány már változásokat jelentett be.
Az EU Bírósága szerdán napi egymillió eurós pénzbüntetést rótt ki Lengyelországra, amiért a kormány, a bíróság rendelkezésével szembemenve, nem függesztette fel a bírói jogsértések kiküszöbölésére a lengyel legfelsőbb bíróságon létrehozott fegyelmi kamarát. A döntésre reagálva Piotr Müller lengyel kormányszóvivő aláhúzta:
Hozzátette: a fegyelmi kamarát illető változásokat a kormány képviselői is szükségesnek nevezték, viszont a Varsóval szemben alkalmazott „büntetés és zsarolás nem a helyes út”.
A lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, Sebastian Kaleta úgy látta: az EU Bírósága a hatáskörén túllépve döntött, rendelkezésében „teljességgel semmibe veszi a lengyel alaptörvényt” és a lengyel alkotmánybíróság döntéseit. A varsói taláros testület ugyanis október elején kimondta: a nemzeti alkotmány elsőbbséget élvez az uniós joggal szemben azokon a területeken, amelyeken az utóbbinak nincs kizárólagos hatásköre, és az EU-ra átruházott hatáskörök csak az alaptörvénynél alacsonyabb jogszabályokra vonatkoznak. Az igazságügy pedig nem tartozik az uniós alapszerződésekben felsorolt olyan területek közé, amelyekre a hatáskörök átruházása vonatkozik.
Az EU Bírósága július közepén döntött úgy, hogy a fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az uniós joggal, és elrendelte a kamara működésének felfüggesztését is. Az Európai Bizottság később szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Varsó nem hajtja végre az ítéletet.
A szerdán elrendelt egymillió eurós napi pénzbüntetést addig kell fizetnie a varsói vezetésnek, amíg nem tesz eleget az uniós testület döntésének. A fő lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform képviselői az uniós bírósági döntés nyomán azt követelték, hogy a parlament azonnal tűzze napirendjére a fegyelmi kamara megszüntetését előirányzó törvény tervezetét.
A varsói legfelsőbb bíróság elnöke, Malgorzata Manowska már augusztus elején korlátozta a fegyelmi kamara működését az új szabályozás kidolgozásáig. A kamarának a felgyorsítandó igazságügyi reform keretében tervezett feloszlatását később a lengyel kormánypárt elnöke, Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes jelentette be, múlt szerdán pedig megerősítette:
Ezekről a tervekről beszélt Mateusz Morawiecki miniszterelnök is az Európai Parlamentben elhangzott múlt heti felszólalásában. Aláhúzta egyúttal, hogy kormánya nem az uniós nyomás alatt, hanem saját hatáskörében fog cselekedni ez ügyben.
(MTI)
Fotó: Anne-Sophie Nival / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
A tanulmányból azt vonta le a szerző, hogy a „populisták” nem tudnak gazdaságilag eredményesek lenni, mert a nacionalizmus és protekcionizmus bezárkózással jár.
A harctéren érdemben helytállni mégsem csak Facebook-profilok kezeléséből áll majd.
„Több és élesebb eszközt akarunk a nem megfelelően viselkedő országokkal szemben” – mondta Magdalena Andersson.
A Kurier nem tud eléggé betelni az ellenzék új messiásával.
Macron továbbra is a katonák küldését szajkózza, de szerencsére még vannak európai háborút ellenző hangok.
