A végre nem hajtott korábbi uniós bírósági döntés miatt jött a pénzbüntetés.
Az Európai Unió Bírósága napi egymillió eurós pénzbüntetést rótt ki Lengyelországra, mivel a kormány, a bíróság rendelkezésével szembe menve nem függesztette fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését – tájékoztatott szerdán a luxemburgi székhelyű uniós testület.
Az Európai Unió Bírósága július közepén úgy döntött, hogy a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az uniós joggal, továbbá veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az uniós bírói testület elrendelte a kamara működésének felfüggesztését is, míg az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Varsó nem hajtja végre az ítéletet.
„Az elrendelt intézkedéseket végre kell hajtani az Európai Unió jogrendjét és az unió alapját képező értékeket, különösen a jogállamiságot érintő súlyos és helyrehozhatatlan károk elkerülése érdekében” – mutatott rá határozatában a bíróság.
A testület sajtóközleménye szerint az uniós bíróság a júliusi végzésével elrendelt intézkedések hatékonyságát kívánja megerősíteni a kényszerítő bírság kiszabásával, annak érdekében, hogy „Lengyelország ne késlekedjen meghozni a fegyelmi kamarák megszüntetésével kapcsolatos végső nemzeti bírósági döntést, így összhangba hozva rendelkezéseit az uniós joggal”.
Az egymillió eurós napi pénzbüntetést addig kell fizetnie a varsói vezetésnek, amíg nem tesz eleget az uniós testület döntésének. A 2018-ban létrehozott fegyelmi kamara az igazságügyi dolgozók által elkövetett, a szolgálati erkölcsöt, illetve törvényt sértő kihágásokat hivatott kezelni. Az EU azonban úgy véli, hogy a megrovást a bírók által meghozott ítéletek miatt is alkalmazhatják, ami veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A lengyel alkotmánybíróság nemrégiben olyan döntést hozott, amelyben kimondta a nemzeti alkotmány elsőbbségét az uniós joggal szemben azokon a területeken, amelyeken az utóbbinak nincs kizárólagos hatásköre, valamint azt, hogy az Európai Unióra átruházott hatáskörök csak az alaptörvénynél alacsonyabb jogszabályokra vonatkoznak.
(MTI)
Fotó: KTSDESIGN / SCIENCE PHOTO LIBRARY / KTS / SCIENCE PHOTO LIBRARY VIA AFP
Tényleg az az egyetlen megoldás, hogy a NATO a saját csapataival belépjen az orosz–ukrán háborúba, ami egyértelműen a harmadik világháború nyitánya lehet? Valóban ezt akarjuk? A magyarok erősen kételkednek ebben.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
A tanulmányból azt vonta le a szerző, hogy a „populisták” nem tudnak gazdaságilag eredményesek lenni, mert a nacionalizmus és protekcionizmus bezárkózással jár.
A harctéren érdemben helytállni mégsem csak Facebook-profilok kezeléséből áll majd.
Pop, rock és electro keveredik Máté Péterrel, miközben így vagy úgy, de a magyar zenekar bármikor képes meglepni a közönségét.
Hszi Csin-ping látogatásának célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre.
