Folytatódik biztonságpolitikai szakértő, hadtörténész szerzőnk, Somkuti Bálint Háború, közelről cikksorozata az ukrajnai háború legfontosabb, legérdekesebb aspektusairól és tanulságairól.
Nyitóképen: orosz hadihajó a Boszporusz hídja alatt 2017-ben (Vitaliy Ankov / Sputnik / Sputnik via AFP)
***
Nemcsak Magyarországon, hanem a nálunk szerencsésebb helyzetben lévő, tengerparttal rendelkező országok esetében is elsikkad az orosz-ukrán konfliktus egy jelentős aspektusa, mégpedig a Fekete-tengeren létrehozott orosz blokád.
Hazánknak 102 éve nincs tengerpartja, pedig a Monarchia-korabeli elit életéhez éppúgy hozzátartozott az abbáziai nyaralás (ma Opatija), mint a többnyelvű Fiumébe, a magyar szabad királyi városba vezető üzleti út (ma Rijeka). Ha nagyon akarja az ember, láthat valamicske rációt Orbán Viktor interjúja nyomán a horvátok felhorgadásában. De körülbelül annyira keveset, mint egy réges-régi görögországi nyaralásunkon a szállodatulajdonos érvelésében, aki a domboldalra néző, de tengeri kilátással meghirdetett szobánál azt találta mondani, hogy ha kihajolunk az erkélyen, akkor balra nézve láthatjuk a tengert. Ugyan Horvátország (Hrvatska) tagadhatatlanul különálló részét képezte a Magyar Királyságnak, önálló parlamenttel, a száborral, attól még magyar korona uralma alatt állt a terület több mint 800 évig. És akkor az 1779-től de iure is Magyarországhoz tartozó Magyar Tengermelléket, Fiumét (ma Rijeka) nem is említettem.
Ugyan feleslegesnek tűnik ez a kitérő, de azért fontos, mert
jól mutatja a tengerek, és elsősorban a tengeri szállítási útvonalak fontosságát.
A nagy tömegű ömlesztett áruk szállítása a mai napig ezen a módon a legolcsóbb. Márpedig Ukrajna kivitelének jelentős részét az ömlesztve szállított gabonafélék, illetve az acél és a nyersvas, valamint egyéb ércek tették ki.
Ezek az áruk elsősorban Ogyesszában és kisebb mértékben a többi kikötőben, többek között Marjupolban kerültek hajóra. Ahogy a Moszkva cirkáló elsüllyedéséről szóló cikkben is említettem, április 14-éig a blokád fenntartása nem ütközött komolyabb gondba, olyannyira, hogy a szárazföldön és a levegőben hevesen és sikeresen ellenálló ukrán fegyveres erők inkább saját maguk süllyesztették el zászlóshajójukat. A hírekben szereplő, minimális méretű Kígyó-sziget fennhatóságáról szóló és egymásnak ellentmondó hírek is a tenger feletti ellenőrzés szempontjából értelmezendők.