Kanadában a tanár leb*szta a muszlim srácot, mi az, hogy nem jössz Pride-ra?

„Még a nyáron történt Kanadában (csak most olvasom), hogy a tanár lebszta a muszlim srácot, mondván, hogy az osztálytársaid is elfogadják a te vallásodat, meglátogattak ramadánkor, mi az, hogy nem jössz Pride-ra? És máshol is felmerült, hogy ha itt akartok élni, akkor el kell fogadnotok az LMBTQ kötelező jelenlétét, oktatását, ünnepeit és szokásait.

Értsd, vannak muszlimok, keresztények, krisnások, hinduk, zsidók, buddhisták, ezeknek vannak szokásaik és ünnepeik, és van az LMBTQ és annak ünnepe, a Pride. Mi is elfogadjuk a ti mecseteteket és szokásaitokat, nektek is el kell fogadni a jelenlegi kvázi államvallást, ha itt akartok élni.
Ez a vallás kicsit (nem is kicsit), olyasmi, mint a régi pogány ünnepek, melyek maradványai egyesek szerint illegális módon és durva formában a boszorkányszombatok, legális módon és kiherélt-szublimált formában a tavaszünnepek formájában élte túl a keresztény dominanciát.

Vallás volt a nacionalizmus, a fasizmus és a kommunizmus is. Ez utóbbiak a judeokereszténység kriptovallásos formái. A tartalom már más, de a mintázatok nagyon hasonlók: kiválasztott nép, üdvtörténet, mindent átalakító forradalomapokalipszis, boldog örök jövő, kollektív üdvözülés, és szinte minden egyéb megvolt profán formában, ami a Bibliában. Most visszamentünk a judeokereszténység előtti fázisba, csak posztmodern formában és tartalommal.  Ha megmarad a civilizáció, a jövőbeli szakemberek közül a vallástörténészek, vallásszociológusok és valláspszichológusok lesznek azok, akik a 19-20-21 századokat mélyebben, lényeglátó módon értelmezni tudják majd.”

Fotó: Emmanuel DUNAND / AFP