Bejelentette a francia külügyminiszter: van olyan ukrán akció, ahol szükség lehet a külföldi csapatokra

2024. február 28. 13:44

Stephane Sejournet szerint azonban Franciaország nem tervezi, hogy katonákat küld Ukrajnába.

2024. február 28. 13:44

Franciaország továbbra is azt állítja: nem tervezi, hogy katonákat küld Ukrajnába vagy háborút indít Oroszország ellen – ezt Stephane Sejournet külügyminiszter jelentette ki a Strana szerint. Szerinte „új akciókat kell mérlegelni Ukrajna támogatására”, amelyeknek „nagyon konkrét szükségleteknek kell megfelelniük”, de anélkül, hogy „átlépnék a hadviselés küszöbét”.

Egyes ukrajnai akciókhoz külföldi csapatokra lehet szükség 

– mondta, majd hozzátette: „különösen az aknamentesítésre, a kiberműveletekre és az ukrán területen történő fegyvergyártásra gondolok. E tevékenységek némelyike megkövetelheti az ukrán területen való jelenlétet anélkül, hogy átlépnénk a hadviselés küszöbét. Semmi sem zárható ki. Ez a háború bármelyik pillanatban véget érhet, ha Oroszország úgy dönt, hogy kivonja csapatait Ukrajnából” – mondta Sejourne.

Nyitóképen: Stephane Sejournet / Wikipédia

 

Összesen 57 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
KBA98
2024. március 02. 14:19
Nincs ilyen!
nzoltan-818
2024. február 28. 23:41 Szerkesztve
Hát rajta! Ha annyira ég nektek, ne csak a szátokat jártassátok, mutassátok meg a világnak, hogy ti Ukrajnáért hajlandók vagytok katonákat küldeni és megtámadni az oroszokat, de ne akarjatok minket és másokat egy atomháborúba sodorni. Kíváncsian várom, hogy mi lesz.
KBA98
2024. február 28. 17:20
Napóleon sem tudta legyőzni Oroszországot, ez a kis fing miért tudná?
polárüveg
2024. február 28. 17:11
Nyugat Napóleon óta meg akarja szerezni az orosz természeti kincseket. Érdemes olvasgatni az 1900 plusz-mínusz 20 év környéki nyugati politikusok, tőkések, befektetők nyilatkozatait, mennyire ácsingóztak az orosz természeti javakra. Érdemes megnézni, az I. világháború előtt Oroszországban hány külföldi tulajdonú gyár volt, mennyi bányát, erdőt, földet, olajkutat szereztek meg pénzemberek az orosz arisztokráciától. A világpénz olajra alapozását eredetileg bakui olajkutakra akarták létrehozni. Ekkortájt álltak át a tengerjáró hajók, főként hadihajók szén helyett olaj üzemre. A bakui olajkutak közvetlen vagy közvetett tulajdonosa legnagyobb részt, uram bocsáss meg, hát nem a Rotschild család volt? A bankárok által pénzelt forradalmárok forradalma (puccsa) ezt lehetővé tette volna, csak a fékezhetetlen és irányíthatatlan Sztálin terveken kívülállóként kisiklatta e terveket. Ezután jött Arábia olajlelőhelyként. Ma is kell nekik az orosz nyersanyag. Jelcinnel megkapták, most nem.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!