Máskülönben az sem biztos, hogy Németországban maradhatnak.
Nyitókép: dpa Picture-Alliance via AFP
Hiába fogadott be Németország több ukrán menekültet, mint bárki az Európai Unióban, szám szerint 1,3 milliót, mégis van egy súlyos probléma – számol be az Euractiv. A gond abban áll, hogy a Lengyel Gazdasági Intézet kiszámolta: 2024 januárjában mindössze 18 százalékuk volt munkaviszonyban, ami az OECD-országok körében az egyik legrosszabb adat.
Olaf Scholz német kancellár ezért kézbe vette az ügyet: múlt szombaton potsdami beszédében jelezte,
reméljük, hogy azok, akik Ukrajnából vannak itt, most már elkezdenek dolgozni, amennyiben erre képesek”.
Úgy fogalmazott, szükség van rájuk Németország munkaerő-hiányának leküzdéséhez.
Belengette azt is: hogy dolgoznak-e az ukrán menekültek, annak azért lehet majd némi hatása arra is, hogy maradhatnak-e Németországban. „Németországban bárkinek, aki itt alkalmazásban áll és semmilyen szabálysértést nem követett el, szinte bizonyosan megengedtetik majd hogy maradjon” – mondta a kancellár.
Mindeközben Ukrajna aktívan igyekszik hadseregébe visszaterelni a külföldre menekült, 18-60 év közötti férfiakat, ennek érdekében pedig megvonta tőlük azt a lehetőséget, hogy lejáró úti okmányaikat a külföldi nagykövetségeken meghosszabbítsák.
Így aztán Scholz minden olyan szava, amely az ukránok Németországban való tartózkodásra vonatkozó jogával kapcsolatos, különös jelentőséggel bír.
Scholz ellenzéke, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) már jelét adta annak, hogy ők örömmel visszalöknék az ukrán menekült férfiakat a hadseregbe. Roman Proseck, Hessen tartomány CDU-s belügyminisztere múlt héten kijelentette, hogy Németországnak
segítenie kellene Ukrajnának abban, hogy támaszkodhasson a férfiakra, akik külföldre menekültek, miközben a háborúban bevethetők lennének”.
Scholz szerint a lejárt útlevelek nem fognak akadályt jelenteni abban, hogy az ukránok az EU által nekik nyújtott különleges menedékes státuszt élvezhessék – egészen annak lejártáig, 2025 márciusáig. A menedékesi program meghosszabbítása uniós hatáskör.
A lengyel külügyminisztérium ugyanakkor kizárta annak lehetőségét, hogy Lengyelország légvédelmi rendszereket küldjön Ukrajnának.
Oroszország nukleáris hadgyakorlatba kezdett, de mi történne, ha nem csak gyakorlatozna az atomfegyverrel? Eközben Európában: egymásra mutogatnak a nagy titkosszolgálatok a Fico-merénylet ügyében.
Legkevesebb 15 rakétacsapás érte a várost.
Becslések szerint havonta 100-150 ezerrel nő azok száma, akik soha nem térnek vissza Ukrajnába.
A Mercedes és a Siemens elkötelezett az egyesült Európa mellett, és a sokszínűséget, a nyitottságot, a toleranciát hirdetik.
„Ezért állunk ki a béke mellett és állunk ellen a háborús őrületnek” – írta a miniszterelnök.
A néppárti erősödés hagyján, na de a "szélsőjobb"!
„A haza nem egy árucikk!” – 5990 Ft.
