A történész-levéltáros óráról-órára rekonstruálja az Apátfalván történt eseményeket.
Hamarosan megjelenik Marosvári Attila monográfiája az apátfalvi román vérengzésről – olvasható a Clio Intézet közösségi oldalán. Mint a bejegyzésben írják, a Csanád megyei Apátfalván lezajlott románellenes lázadás és az azt követő román megtorlás mindmáig fehér folt volt a történelemben. Marosvári Attila óráról-órára rekonstruálja az eseményeket, veszi számba a történéseket, mutatja be az áldozatok és az elhurcoltak kálváriáját, a község kifosztását és az események utóéletét.
1919. június 23-án reggel mintegy kétszáz elkeseredett – botokkal, kapákkal, kaszákkal és néhány puskával felfegyverkezett – apátfalvi parasztember meglepetésszerű rohammal szétkergette a községükben rekviráló román katonákat. Az első összecsapásnak két magyar és három román áldozata volt, utóbbiakat az asszonyokkal kiegészült bosszúszomjas tömeg verte agyon. Míg a menekülő román huszárok erősítésért futottak, a helybeliek a község Makó felőli részén, a Szárazérnél tüzelőállást foglaltak el, hogy megvédjék településüket a várható támadástól. A tűzharcnak csak a lázadók muníciójának kimerülése vetett véget.
A Makóról és Békéscsabáról érkező géppuskás szakasszal megerősített román katonai egységek megtorolták a lázadást: harminc magyar férfit végeztek ki, a községet kifosztották, nyolcvanhat helybelit hurcoltak fogságba és még kilenc további apátfalvi lakos vesztette életét a retorziók következtében.
Nyitókép: Facebook
Kilenc nap, tizenhárom társulat, húsz előadás. Június 1. és 9. között újra Jelen/Lét fesztivál a Nemzetiben, ahol a hazánkban élő nemzetiségi színházaké a főszerep. Cigány, szerb, német, szlovák, örmény társulatok villantanak fel egy-egy szeletet jellemzően a saját történeteikből és kultúrájukból.
Vital Lacerda legújabb társasjátéka már magyarul is elérhető, méghozzá a megszokottan magas szintű minőséggel, prémium komponensekkel és összetett játékmenettel.
Müller Péter Sziámival a nemrég megkapott Fonogram életműdíj kapcsán készültem szabályos interjúra, de sokkal több: igazi beszélgetés lett belőle.
Nem az 56 utáni megtorlós-vérengzős kor volt ez, hanem már az a Magyarország, melyhez a mai közelebb van, mint az 56 utáni vérengzős.
„Nem késő az Akadémia részéről egy, a marxizmust élesen elítélő nyilatkozatot tenni” – fogalmazott lapunknak az értékvédő szervezet, a CitizenGO kampányfelelőse.
Mecénások nélkül nem létezne a mai gazdag szellemi örökségünk.
Háborúról, békéről és Magyar Péterről kérdeztük a Békemeneten résztvevő hatalmas tömeget.
