A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan nyelvész. Azt is megtudjuk, hogy a székely és magyar népnév egyszerre jelenik meg forrásainkban. Az első után itt az interjú második, befejező része.
Nyitókép: A székelyek címerének részlete (A besztercei evangélikus templom portáléja, 1480)
Kétrészes sorozatunk egy nagy hatású elméletet mutat be, ami nem kevesebbre vállalkozik, mint a székelyek eredetének a feltárására. Interjúalanyunk Aydemir Hakan (1968) nyelvész, turkológus, altajista, az Istanbul Medeniyet Egyetem nyelvészeti tanszékének vezetője, aki sok évszázados kérdésekre biztosít a tudományos világ által is elfogadható válaszokat. Itt olvashatja az első részt. Most a második, befejező rész következik.
*
Mikor és hol csatlakozhattak a székelyek a magyarokhoz?
A székelyek
a 9. században, a Kárpát-medencében csatlakoztak a honfoglaló magyarokhoz, amire a magyar középkori krónikás hagyomány, Anonymus és Kézai is utal.
Anonymus elmondása szerint, amikor a székelyek meghallották, hogy a magyarok Pannoniába érkeznek, eléjük mentek a Kórógy-érhez, illetve Kézai szerint Ruténia határára, majd a magyarokhoz csatlakozva részt vettek a Kárpát-medence elfoglalásában.
Tehát a székelyek már a magyarok Kárpát-medencébe érkezése előtt itt voltak, a hunokkal együtt érkeztek.
Attila 453-ban bekövetkezett halála után a Hun Birodalom szétesett, de a székelyek a Kárpátok délkeleti peremére húzódva helyben maradtak.
Miért csatlakoztak a székelyek a honfoglalókhoz? Taktikai okoból vagy távoli rokonság miatt?
A székelyek magyarokhoz való csatlakozásának valószínűleg stratégiai okai lehettek. Ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy a honfoglaló magyar törzsek közül kettőről, a kér-ről és a keszi-ről kimutattam, hogy ugyanilyen nevű törzsek ker és kes (kesz) alakban, feltűnnek 370 körül a kaukázusi hun törzsek között is. Vagyis
elképzelhető, hogy a honfoglalók kér és keszi törzsének is volt valamilyen hun-hagyománya,
ami szintén megkönnyíthette a székelyek honfoglaló magyarokhoz való csatlakozását.
Mit tudunk a székelyek nyelvéről?
Sok apró jel együttesen arra utal, hogy
a székelyek török nyelvűek voltak.
Elsősorban maga a székely népnév török etimológiája utal erre. A népnév önmagában még nem bizonyíték, de ha hozzávesszük azokat a török eredetű szavakat, mint a kön-, csikkan-, csiszlik, gilán (~ gilány, killán, kellán, kirlan), amelyek Erdélyben csak a székely és a mezőségi nyelvjárások szókincsében találhatóak meg, akkor már nem lehet kétségünk.
Mindezeken kívül a székelyek török nyelvűségére utalhat egy korábban említett ferganai és környéki 4. századi székely pénzérmeken található és a türk abécéből jól ismert rovásjel is, ami valószínűleg az Eskelek népnév első betűje. Hasonló rövidítési gyakorlatot lehet látni a korabeli baktriai hunok egyes érmein törzs- vagy uralkodónevek estén is: pl. az ηβ (ēb) rövidités az ηβoδαλο (ēbodalo), a ‘heftalita’ népnév helyett, vagy csak to a Toramana hun királynév helyett.
Egyébként a székely-kérdéssel foglalkozó magyar történészek többsége is a székelyek török eredetét hangoztatta. Tehát én csak
nyelvészetileg bizonyítottam be azt, amit a magyar történészek már régóta feltételeztek.
Ezt is ajánljuk a témában
Új módszertan és az elhanyagolt kínai források vezették Aydemir Hakan török kutatót a tudományos elmélethez: talán mégis Anonymusnak volt igaza. Még a székelyek vándorlása is követhetőnek tűnik!
Mikor vehették át a magyar nyelvet Ön szerint?
A magyar és székely-török nyelv kapcsolata már a honfoglalás idején elkezdődött, majd a kereszténnyé válás után vált egyre intenzívebbé. A székelyek török nyelvüket minden valószínűség szerint a 12. század vége felé, legkésőbb a 13. század elején elvesztették;
nyelvcsere történt
és magyar nyelvűvé váltak. Ez a nyelvcsere nem páratlan, gondoljunk a kunokra, jászokra vagy bolgár-törökökre.
Mit gondol a szökevény székelyek elméletéről? Eszerint a székely népcsoport a királyi hatalomtól szabadságát féltő, eredeti lakóhelyükről menekülő emberekből alakulhatott ki a 11-12. században, identitásuk pedig önszerveződő folyamat eredményeképpen formálódott, mint a kozákoknál. Az elmélet a török eredetű szökik igéből származtatja a nép nevét.
Nem gondolom, hogy komolyan kell venni Keszi Tamás régész „alternatív” véleményét a székelyek eredetéről és a népnév etimológiájáról.
Szembeötlő a történeti nyelvészeti, különösen pedig az etimológiai módszertani hiányossága.
Az etimológia három alappilléréből (hangtan, alaktan, jelentéstan) csak egynek, a jelentéstannak lenne megfeleltethető a Keszi-féle megoldás, azonban annak is csak látszólag, ugyanis az egész etimológiai ötlete egy elképzelt, alak- és szókészlettanilag nem igazolható szóalakra épül. Tehát a javasolt megoldása jelentéstani oldalról biztosan nem állja meg a helyét.
Már Gerstner Károly etimológus is felhívta a szerző figyelmét arra, hogy a magyar szëkik ‘szökik’ ige egy tárgyatlan ige és a magyar -l / -ly képző nem képez cselekvő névszókat, ha tárgyatlan igékhez járul. Tehát a Keszi Tamás által feltételezett ‘szökevény’ jelentésű székely névszó, amelyet ő a szëkik igéből származtat, a magyar szóalaktani és jelentéstani szabályok szerint nem jelölhet aktív cselekvést és
nem jelenthet ‘szökevény’-t. Ez egy tény!
Ennek ellenére Keszi Tamás valahogy úgy fogalmaz, hogy a magyar szóalaktanban ezzel „befoltozott egy lyukat”. Ez a prekoncepció világos megnyilvánulása, s egyben egy nagy módszertani hiba is, ugyanis közismert tény, hogy a szóalaktan „befoltozásához” minimum három biztos adatra van szükség…Unus testis, nullus testis! Keszi azt is állítja, hogy az általa feltételezett ‘szökevény’ jelentésű székely szó kezdetben közszó volt és ez vált népnévvé, azonban
a székely, mint közszó sehonnan sem mutatható ki.
Ezt is ajánljuk a témában
A székelység származása nyolcszáz éve izgatja a magyar történészeket. Most Keszi Tamás régész új, kreatív és tudományosan is meggyőző hipotézissel állt elő. Valóban a székelyek volnának a mi kozákjaink?
Milyen további kritika merül föl a szökevény székelyekkel kapcsolatban?
Számos kritika. Ugyanis ha tovább megyünk, Keszi Tamás régész etimológiai javaslata a szóalaktani és a magyar szókészlettani kritériumoknak sem felel meg. A szëkik igéből való származtatás a magyar régiségkritériumnak nem feleltethető meg, ugyanis
ezen török eredetű igető először biztosan csak a 15. század elejétől adatolt, miközben a székely mint népnév már előfordul az 1116-os Olsava menti magyar-cseh csata kapcsán.
Ez egy nem jelentéktelen probléma. Továbbá Keszi megoldása a hangtani kritériumnak sem felel meg, mivel mellőzi az első szótagi magánhangzó hosszúság okának magyarázatát a székely népnévben.
Az etimológiai kutatásoknál alapfeltétel, hogy nem adunk ki a kezünkből olyan etimológiát, amely a fent sorolt három alappillérnek nem felel meg.
Ha ehhez hozzávesszük a kínai források névtani adatait, az eurázsiai hely- és földrajzi névanyagot, és így tovább, akkor nyelvészként kijelenthetjük: Keszi Tamás régész megoldása prekoncepción alapul
és semmiképpen nem lehet komolyan venni. Ha Keszi figyelembe vette volna a cikkemet, akkor cáfolnia kellett volna az adataimat és nyelvészeti megoldásaimat.
Mit gondol, miért csak a 12. században bukkant fel a székely népnév?
Ez egy jó kérdés. A 11. század végén először személynévként bukkan fel a bakonybéli alapítólevélben Scichul formában. Népnévként elsőként a 12. század elején fordul elő Prágai Kozmasz Csehek krónikája című művében, ahol a cseh krónikás a fenti 1116-os Olsava menti csatában a besenyőkkel együtt a magyar csapat elővédjeként említi a székelyeket Syculi alakban, a 13. század elején pedig Anonymus Siculi formában.
Amint arra vonatkozóan a sztyeppetörténetben számos példa ismert,
a történeti források általában az uralkodó réteggel és nem a köznéppel vagy a csatlakozott népekkel foglalkoznak.
Azok akkor kerülnek a források látókörébe, ha a történelemben fontos szerephez jutnak. Ezt a jelenséget én „árnyékhatásnak” nevezem. Így lehetett ez a székelyek esetében is, feltűnnek az Olsava menti csata leírásában, mint fontos szereplők.
Azon nem kell különösebben csodálkozni, hogy a magyar forrásokban viszonylag későn, a 13. század elején bukkannak fel a székelyek, hiszen Anonymus Gesta-ja az ismert legkorábbi magyar történeti munka. Egyébként
a magyar forrásokat tekintve a magyar népnév is Anonymusnál tűnik fel elsőként, hetumoger ‘hét magyar’ alakban. Vagyis a székely és a magyar népnév egyszerre jelenik meg.
Neves szaklapban jelent meg egy cikk, ami eddig elképzelhetetlen mélységben elemzi az avarok genetikáját, rokonsági és társadalmi viszonyait, akik makacsul ragaszkodtak hitükhöz, gyökereikhez.
Új módszertan és az elhanyagolt kínai források vezették Aydemir Hakan török kutatót a tudományos elmélethez: talán mégis Anonymusnak volt igaza. Még a székelyek vándorlása is követhetőnek tűnik!
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
A hagyományos, tudáslapú oktatás olyan képességeket ad át, melyeket a kompetencia-alapú oktatással nem lehet pótolni - vallja Setényi János.
Számos ok miatt érdemes felkeresni a Délvidéket. Kezdjük mindjárt Szabadkával.
Igen árulkodó, hogy a hetven éves Ikarus 30 fényezése az előkészületekkel együtt több mint két és fél hónapig tartott.
Szinte példa nélküli pálfordulásnak lehetünk a tanúi.
A Párizshoz közeli Seine-Saint-Denis megyében él lakosságarányosan a legtöbb bevándorló az országban.
