Mérföldkő a magyarországi szakképzés történetében a 2020/21-es tanév, átalakul a szakképzés intézményi szerkezete, struktúra- és szemléletváltás kezdődik az oktatásban, hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn, az online megtartott országos szakképzési tanévnyitón.
Elmondta: a diákok a most induló tanévtől már egy rugalmasabb, a gazdaság igényeit folyamatosan és hatékonyabban figyelembe vevő rendszerben tanulhatnak, így biztosak lehetnek benne, hogy arra a tudásra, amelyet a következő években szereznek, valódi igény van a munka világában.
A szakképzés nemcsak nálunk, de az egész világon stratégiai jelentőségű, ma már nem lehet a gazdasági igények figyelembe vétele nélkül szakképzést folytatni, fejtette ki a miniszter.
Palkovics László kiemelte az oktatók bérének rendezését is, mint mondta,
ami átlagosan több mint 80 ezer forintos bérnövekményt jelentett.
A kormány éves szinten mintegy 35 milliárd forintot biztosít az oktatók béremeléséhez, korábban ilyen mértékű, és egyben minősítéshez kötött béremelésre még nem volt példa, hívta fel a figyelmet.
A miniszter jelezte, hogy a most kezdődő tanévben ültetik át a gyakorlatba az eddigi előkészítő intézkedéseket. Ehhez olyan eszköz- és infrastruktúra-fejlesztések társulnak, amelyek a gyakorlati megvalósítás technikai feltételeit a korábbinál hatékonyabban biztosítják majd, fogalmazott.
Felidézte, hogy 2018-tól mintegy 18,6 milliárd forintot biztosított a kormány a szakképzési centrumok felújítási munkáira és egyes intézmények fejlesztésére. Tavaly pedig átfogó program indult, hogy a diákok az infrastruktúra szempontjából is 21. századi körülmények között tanulhassanak.
Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy ezek a beruházások megtérülnek, hangsúlyozta Palkovics László. Tavaly tíz év után először többen jelentkeztek szakképzésbe, mint gimnáziumba, idén pedig tovább nőtt a szakképzés népszerűsége. A nyolcadik osztályos tanulók kevesebb mint 36 százaléka gimnáziumba, ugyanakkor több mint 42 százaléka technikumba, és több mint 20 százaléka szakképző iskolába nyert felvételt. Idén mintegy 32 ezer oktató várja a több mint 50 ezer újonnan belépő tanulót a szakképzésben, ismertette.
A miniszter kitért arra, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségek nem hagyták érintetlenül a szakképzést sem, de az első próbatételt sikeresen kiállta a rendszer.
Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a vírus következő szakasza a küszöbön áll, a szakképzésnek is a járványhelyzetre felkészülten, fokozott járványügyi óvintézkedések mellett kell várnia tanévet.
Az egészségügyi védekezés mellett gondoskodni kell a gazdaság működőképességének fenntartásáról, az iskolai oktató-nevelő munka újraindítása a szakképzésben is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hosszabb távon a 2010 utáni időszakban megszokott ütemben bővülhessen a gazdaság, fejtette ki Palkovics László.
(MTI)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
A balliberális kormányok idején valahogy mindig felpörgött a privatizáció, aminek egyik eklatáns példája volt a ferihegyi reptér dobra verése. A jobboldali kabinet most korrigálna.
A Kínában forgalomba helyezett elektromos gépkocsik kétharmada olcsóbb, mint hagyományos, robbanómotoros alternatíváik. Az olcsó gyártás miatt az ázsiai ország dominálja az európai EV-piacot is. Az öreg kontinensen lévő gyártóknak több támogatásra lenne szüksége, hogy felvehessék a versenyt.
Pénteken őrizetbe vették az ukrán mezőgazdasági minisztert, akit szervezett bűnözéssel vádolnak.
