Negyedmillió munkahelyet védett meg a magyar Kurzarbeit – VOSZ-főtitkár a Makronómnak
2021. március 16. 16:21
Szimbolikus, hogy bár a gazdaság 5-6 százalékkal zuhant tavaly, ami miatt a költségvetési bevételek is megcsappantak, a kormányzat mégis tartotta magát a megbeszéltekhez és két százalékponttal csökkentette a szochót. A Makronóm interjúja Perlusz Lászlóval, aki szerint sikeresen kerültük el a végzetes gazdasági visszaesést és a tömeges csődöket.
2021. március 16. 16:21
p
3
1
2
Mentés
Mi a VOSZ feladata és célkitűzése?
Harminchárom éve alakult a szervezet, ami a vállalkozók és piaci szereplők érdekképviselete mentén tevékenykedik. Három szakaszra tudnám bontani a VOSZ működését. A megalakulást követő tíz évben a piacgazdasági átmenetet segítettük egyfajta agytrösztként. A következő tíz évben, 1998-tól 2008-ig tartó időszakban alakult országos szervezetté a VOSZ és vette át az elnökséget Demján Sándor. Ekkor alakult ki a három pillérünk, amely a vállalkozások érdekképviselete, a szolgáltatási pillér, aminek szerves része a ma is működő Széchényi-kártya program. A harmadik elem pedig a kulturális missziónk a Prima Primissima mozgalom, amelynek 2003-as megalapítása szintén Demján Sándor nevéhez fűződik.
Az utolsó tíz évünket Magyarország versenyképességének javítására, európai és globális integrációjára szenteltük.
2010-ben – éppen egy évtizede, nőnapon – fogalmaztunk meg hat pontot az akkor ellenzékben lévő Fidesz vezetőivel – Orbán Viktorral és Matolcsy Györggyel –, aminek Magyarország versenyképességének fokozása, a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása voltak a fő mozgatórugói.
Ön mikor és hogyan csatlakozott a szervezethez?
Korábban a bankszakmában és a biztosítási piacon dolgoztam főleg értékesítési területeken, stratégiai tervezésben és menedzsmentben. A VOSZ előtt a Magyarországi Volksbanknál voltam, ahol a kiemelt partnerekkel is tarthattam a kapcsolatot, többek között a VOSZ akkori vezetőivel. Demján Sándor 14 éve kért fel, hogy csatlakozzak a szervezethez az akkor nyugdíjba vonuló Csomor Gábor helyére. Először tehát ügyvezető igazgató voltam, majd – Dr. Dávid Ferenc távozása után – 2018 októberétől főtitkárként dolgoztam tovább és most öt évre újra bizalmat szavazott nekem az Elnökség.
Ennek fényében kijelenthető, hogy régóta rálát a magyar vállalkozásokra és gazdaságra. Mi a véleménye a kormány adópolitikájáról, segíti a magyar kis- és középvállalkozásokat?
Az elmúlt időszakban a kormány intézkedései segítették a KKV-szektort. Magyarországon az adócentralizáció, az újraelosztás még mindig magas szintű, de folyamatosan csökken.
Egy érdekképviselet sosem mondhatja azt, hogy egy adott helyzet, intézkedés vagy irány tökéletes.
Az adók esetében az a legjobb, ha csökkennek, ez ennyire egyszerű. Az államnak az újraelosztás mérséklésével támogatnia kell a piacot és annak fehéredését. A túl magas adók a szürke vagy a fekete zónába tolják a gazdasági szereplőket, amely aztán adóbevétel csökkenést okoz a költségvetésben. Nagyon fontos, hogy a közteherviselést minél szélesebb rétegre terjessze ki az állam, mert ekkor csökkenhet az adószint és a központi költségvetés is pénzénél maradhat.
Szeretném kiemelni a hatéves bérmegállapodást, amit 2016 őszén kötöttünk a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának keretein belül. Ez a rendkívül magas magyar élőmunkateher csökkentésére épül, segítve a hazai vállalkozásokat, ebből is leginkább a kkv-szektort. Ennek keretén belül a tavalyi évben is csökkentette a magyar állam a szociális hozzájárulási adót két százalékponttal, ami azért különösen értékes, mert
tavaly a gazdaság 5-6 százalékkal zuhant az állami bevételekkel együtt, a kormányzat mégis tartotta magát a megbeszéltekhez.
Nagyon pozitív a KATA és a KIVA adózási formának a bevezetése és elterjedése. Mindkét adónem – különösen a KATA – nagyon sok vállalkozást ért el. Jelenleg több mint 400 ezren katáznak, legnagyobb számban a legkisebbek, az úgynevezett „nano-vállalkozások„ A KIVA is egy olyan adózási forma, ami a magas élőmunkaterheket hivatott csökkenteni (a szochót kiváltani).
Az idei évre milyen célkitűzései voltak a VOSZ-nak?
A KIVA ebben az évben még tovább csökkent, ennek mértéke már csak 11 százalék. A másik fontos pont a katát érintő szigorítás. Ebben a témában nem értettünk egyet a kormányzattal.
A szigorítás céljával együtt tudtunk volna élni, hiszen valóban meg kell szüntetni a rejtett foglalkoztatást, amivel sokan visszaéltek, de a négyszázezer katás vállalkozásnak kevesebb, mint a fele élt vissza ezzel. Legtöbben az olcsó adózás, valamint az egyszerű adminisztráció miatt választották ezt az adózási módszert.
A pénzügyminisztérium nem fogadta el javaslataikat?
Nagyon korrekt, szakmai alapokon nyugvó tárgyalásokat folytattunk a minisztériummal és több témában egyezségre jutottunk, de sajnos KATA ügyben nem tudtuk meggyőzni egymást. A kormányzat álláspontja az volt, hogy a szigorítás beváltja a hozzá fűzött reményeket és a 40 százalékos büntetőadót nem a kisvállalkozásoknak kell megfizetniük, hanem a megrendelőknek. A valóságban ez nem így működik. Aki már látta ezt a szférát tudja, hogy
a nagy megrendelő nem fogja bevállalni a 40 százalékos adóterhet, hanem áthárítja az alvállalkozóra.
Ezenfelül a büntetőadó nem oldja meg a rejtett foglalkoztatás problémáját, ez inkább egy tüneti kezelés. Ennek a gyakorlatnak az oka, hogy továbbra is nagyon magasak az élőmunkaterhek, ezt kellene inkább megoldani. Többek között azért is elleneztük a szigorítást, mert a koronavírus által megtépázott, legkevesebb tartalékkal rendelkező mikrovállalkozásokat hozza nehéz helyzetbe az intézkedés.
Mi lett volna a VOSZ szerint a legjobb megoldás?
Elsősorban az élőmunkaterhek radikális csökkentése, mivel ebben még mindig Európa élmezőnyébe tartozunk.
A folyamatosan fejlődő online-számlázás világában egyszerűbben ellenőrizhetnék a nagyvállalkozásokat rejtett foglalkoztatás esetén, de szigorítani lehetett volna a kata szabályainak való megfelelési követelményeket is. Jelenleg 7 feltételből kettőnek kell teljesülni, ezt növelni lehetett volna. Mikor láttuk, hogy elkerülhetetlen a 40 százalékos büntetőadó, akkor azt kértük, hogy a 3 milliós határ helyett legyen hatmillió – ahogy a KATA indulásakor is volt –, vagy ha ez sem megy, akkor legalább ne a koronavírus közepén vezessék be, bár azzal mi is tisztában vagyunk, hogy választási évben nehéz az ilyeneket keresztülvinni. A tárgyalássorozat végén abban maradtunk kormányzati tárgyalópartnerünkkel, hogy követjük a folyamatokat és ha valóban indokolttá válik, nyitottak lesznek a módosítások megfontolására – ahogy eddig is azok voltak, számos probléma gyors rendezésében.
A katás adózást valóban szigorították, de sok esetben enyhítést kaptak a vállalkozások és a munkavállalók. Mi a véleménye a 25 év alattiak SZJA-mentességéről?
Szemmel látható probléma egész Európában, hogy a fiatalok körében a munkanélküliség többszöröse az általános szintnek.
Részünkről mindenképpen támogatandó egy olyan intézkedés, amely a fiatalok munkaerőpiacra lépését segíti elő.
Ez az intézkedés nem okoz vállalhatatlan költségvetési hiányt, továbbá ennek rendkívül hasznos üzenet értéke van: próbáld ki magad a munka világában, mert érdemes!
Legaktuálisabb kérdés most az iparűzési adó mértékének egy százalékra való csökkentése. Az önkormányzatok az egyre növekvő adósság miatt aggódnak, míg a vállalkozások örülnek az engedménynek. Erről mi a véleménye?
Régóta foglalkozom vállalkozásokkal és adópolitikával. Az első vállalkozói fórumomon Demján Sándor tartott egy előadást, aki elmondta, hogy
az iparűzési adó mennyire rendszeridegen és káros lehet a vállalkozások számára.
Ez az adónem egyáltalán nem támogatja a vállalkozások megerősödését, fennmaradását, mivel a kevéssé nyereséges, vagy éppen veszteséges vállalkozásoknak is fizetniük kell a forgalmuk után. Ha egy településen megszűnnek a vállalkozások, akkor a munkahelyek is velük buknak, a munkaképes korú emberek elvándorolnak, aminek hatására eltűnnek az adóbevételek.
Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzatok gazdasági helyzetét stabilan kell tartani. A kkv-k egyik legnagyobb megrendelői az önkormányzatok. Mi támogattuk az adó mérséklését, de felhívtuk a figyelmet, hogy az önkormányzatok stabil működését – feladataik ellátásához szükséges mértékű bevételi lehetőségeiket – biztosítani kell.
A minimálbér évek óta nőtt, még a koronavírus alatt is. Ezen a téren mi lenne a cél?
Magyarországon két tétellel kell számolnunk, az egyik a minimálbér, ami 200-250 ezer embert érint közvetlenül, a garantált bérminimum pedig 650-700 ezer munkavállalót érint. A bértorlódás miatt pedig a közvetett hatások még több emberre kihatnak, mivel a magasabb fizetést kapóknak is nőni fog a fizetése, hogy a munkáltatók elkerüljék a bérfeszültséget. Olyan minimálbért kell kialakítani, ami támogatja a versenyképességet és összhangban van a termelékenységgel.
A termelékenységi mutatók esetében Magyarország sajnos a sereghajtók között szerepel Európában,
ami hatással van a minimálbérek alakulására is.
A bérszínvonal mesterséges befolyásolására – ez történik a kötelező minimális bértételek meghatározásakor – tehát nagyon oda kell figyelni, mert
ha túlhajtjuk a bérek növelését, akkor vállalkozások ezrei szűnhetnek meg.
Az elmúlt évekre jellemző, tíz százalék körüli éves átlagbéremelkedést is nagyon nehéz volt kigazdálkodni. A hatéves bérmegállapodás első 5 évében – 2017-2021 között – a minimálbér átlagosan évi 8,6 százalékkal, a garantált bérminimum évi 11,4 százalékkal nőtt. Az idei négy százalékos minimálbér-növekedés összhangban van a jelenlegi helyzettel.
Az ország versenytársait vizsgálva láthatjuk, hogy Csehországban 4, Szlovákiában és Lengyelországban pedig 7 százalék körüli minimálbér emelkedés volt tapasztalható,
nem szabad leszakadnunk, mert az elvándorláshoz vezet.
A bérek stabil növekedése ösztönzi a hatékonyságot is?
A szakirodalom 10-12 jelentős hatást emel ki, de az elsők között szerepel a bérköltségek hatékonyságra és termelékenységre kifejtett hatása.
A szakszervezetek szokták azt javasolni, hogy magas bért kell fizetni, mert akkor elhullanak a versenyképtelen vállalkozások. Ez sajnos nem ilyen egyszerű.
2017 előtt 5-6 százalékos átlagbér-növekmények voltak Magyarországon, 2017 után pedig 10 százalék körüliek. Ezt hajtotta a GDP növekedés, ami hazánkban kiemelkedően magas, 4-5 százalékos volt az elmúlt években.
Sok vállalkozás nem tudta tartani a lépést a bérrobbanással és ennek következtében megszűnt.
Ezek a kevésbé versenyképesebb cégek voltak, tehát ebben az esetben valóban működött a gazdasági evolúciós folyamat, de arra nagyon kell vigyázni, hogy ezek ne okozzanak egyensúlytalanságot, mert egy kiterjedt csődhullámnál, a piac szétesésénél a versenyképesek sem találnak sem vevőt, sem szállítót, sem olyan gazdálkodási környezetet, amelyben eredményesen lehet termelni, növekedni, új értéket létrehozni.
A piac tisztító hatása a koronavírus alatt erősödött?
Akik nem tudtak bekapcsolódni a digitalizációba, az otthoni munkavégzésbe vagy képtelenek voltak a gyors alkalmazkodásra (például a vendéglátásban nem tudtak átállni a házhozszállításra), azok közül sokan elvéreztek. A legkülönbözőbb helyekről hallottam történeteket, hogy miért kerültek nehéz helyzetbe és kellett elküldeni a munkavállalókat.
Nagyon sok értékes és magas hozzáadott értékű termelő manufaktúra és családi vállalkozás ment csődbe.
Ezért próbáltuk meggyőzni a kormányzatot, hogy ne ágazati támogatások legyenek, hanem rászorultsági alapon kapjanak a vállalkozások pénzt, kedvezményeket. Erre volt példa a szomszédos országokban is. A normatív alapú, ágazati támogatásoknál olyan vállalkozás is kapott támogatást, akik eredményesen alkalmazkodtak a kialakult helyzethez és jól működtek.
Akkor nem csak a sokat emlegetett vendéglátás és turizmus van nehéz helyzetben?
Nem ágazatok, hanem konkrét vállalkozások kerültek nehéz helyzetbe és a továbbgyűrűző hatás egyre erősebb. A bérkiegészítő támogatásokat – a „magyar Kurzarbeit”-et – például rászorultsági alapon osztották szét, minden vállalkozás hozzáférhetett és ezért volt ennyire hatásos és védett meg negyedmillió munkahelyet.
Akkor a munkalapú társadalom elmélete működött a valóságban is?
Korántsem tökéletesen, de igen. Ebben a témában jól vizsgázott a társadalmi egyeztetés. Amikor tavaly április elején kijött a magyar „kurzarbeit” első verziója, elmondtuk, hogy ezt kevesen fogják igénybe venni, mert alacsony az értékhatár és túlságosan bürökratizált.
Tanácsainkat meghallgatta az ITM és a rendeleti kormányzásban javaslataink jó részét meg is valósították április végére.
A koronavírus pozitív hozadéka a digitalizáció mellett az, hogy
a kormányzatban dolgozó emberek elkezdtek figyelni a szakmai szervezetekre, érdekképviseletekre.
Javasoltuk, hogy a támogatás mértéke legyen 75 százalék az ötven helyett, de az ITM állásfoglalása is szakmai volt. Azzal indokolták az ötven százalékos bértámogatást, hogy a kormány nem akar végzetes költségvetési hiányt létrehozni, nem akarja úgymond az összes puskaport az elején elhasználni – hiszen nem lehetett tudni, meddig tart a pandémia – és ezért a fokozatosság elve mellett döntöttek.
A válságkezelés fontos elemei közé tartoznak a támogatott hitelek, ezek valóban segíthetik a vállalkozásokat?
A hitel az egyik legjobb eszköze egy vállalkozásnak a fejlődéséhez.
Egy vállalkozás akkor kap hitelt, ha a tulajdonos hisz a projektben, a cégben és a bank is hisz benne, hogy visszakapja a kölcsönt. Ha ezek mellett az állam is hisz a támogatott ügyben, az csak még jobb. A nehéz helyzetbe került vállalkozások a hitelek felhasználásával tovább fejlődhetnek, beruházhatnak, amit aztán a válság elmúltával kamatoztathatnak. Ilyen a tavaly 18 éves Széchenyi Kártya Program: néhány éve közösen kiszámoltuk és az állami költségvetés bevételeire (adó- és járulékfizetés) gyakorolt hatása 8-10-szerese volt az akkori támogatási összegeknek (kamat- és garanciadíj-támogatás). A támogatott hitelezés – legalábbis a Széchenyi Kártgya Programban – így nem csak vállalkozói, de költségvetési szempontból is „jó üzlet”.
A támogatott hitelek sokkal kisebb állami forrást kötnek le, mint a támogatások, mert ezeket a bankok finanszírozzák. Sokkal hatékonyabbak is, mint a vissza nem térítendő támogatások.
Természetesen, nem lehet mindent hitellel megoldani: ami nem hitelezhető, ott nem szabad hitelezni, ott más eszközöket – támogatásokat – kell használni. A hitel akkor jó, ha azt reálisan visszafizetik. A kockázat rendben van, ha az kezelhető: ehhez a garanciaszervezetek kiválóan hozzájárulhatnak. Ennek is köszönhető, hogy a Széchenyi Kártya Program finanszírozási portfóliójában alacsonyabb a bebukások aránya, mint más kkv-hitelportfóliókban.
Ön szerint milyen további támogatásokra lenne szükség?
Az eszközrendszer már kialakult, inkább ezeknek a finomhangolására lenne szükség és egyre inkább rászorultsági alapon kellene kiosztani a támogatásokat.
Milyen feladatokat látott el a koronavírus alatt a VOSZ, milyen eredményeket értek el?
A VOSZ mindvégig részt vett az egyre intenzívebbé váló érdekegyeztetésben, az ITM Felsővezetői állandó értekezletén és a Versenyszféra és a Kormány állandó konzultációs Fóruma (VKF) munkájában. Mind a foglalkoztatást, mind a vállalkozások támogatását érintő kérdésekben aktívak voltunk. Sok javaslatunkat elfogadták, ezzel nagyban
sikerült hozzájárulnunk ahhoz, hogy elkerüljünk egy végzetes gazdasági visszaesést és tömeges csődöket.
Legfőbb eredményeink közé sorolnám a kkv-finanszírozási rendszerében, hogy a Széchenyi Kártya Program korábban nem látott mértékben érte el a vállalkozásokat: a kamarával közös programban mintegy 40 ezer hiteligénylést fogadtunk be 1000 milliárd forint értékben, 30 ezer ügyletet továbbítottunk a bankoknak 630 milliárd forint értékben.
Javaslatunk nyomán lehetővé vált az egyéni vállalkozók számára a feljesztési célú tartalék képzése, ami csökkenti a kimutatott nyereségüket, ezzel az adójukat, így megtakarítható némi muníció a jobb időkre. Ezzel a válság túlélését és az újraindulást támogattuk. A természeti katasztrófáknál használt Stabilitási törvény alkalmazható lett a koronavírus-járvány körülményeire is, amely a munkavállalók támogatására segíti elő és részsikereket is elértünk a közjegyzői díjak csökkentésében.
Ezek az érdekképviseleti eredmények természetesen a többi vállalkozói szervezet támogatása és a kormányzati szervek nyitottsága nélkül nem jöhetett volna létre. Ugyanígy, sajnos, kudarcaink is közösek.
Milyennek értékeli a jelenlegi gazdasági helyzetet?
Továbbra is nagyon bizonytalan, de
a gazdasági összeomlást sikerült elkerülnünk.
A tavalyi évre becsült öt százalékos gazdasági visszaesés nem végzetes. A gazdaságpolitika törekvései nagyon jók, a működőtőke bevonzásakor is a technológia irányába mozdul el. Alapvető a digitalizáció, a MI, az 5G technológiák fejlesztése. Lehetőség van az újraindulásra és a kilábalásra, de ehhez
nem szabad elengedni a még nem európai szintű hazai kkv-k tömegeinek a kezét sem.
Időt és lehetőséget kell adni a fejlődésre!
Biztosítani kell ezen vállalatok számára a fejlődési és támogatási lehetőséget a következő EU ciklusban. A magyar kkv-k súlya óriási, mivel a foglalkoztatás 70 százalékát, a GDP közel felét ők adják. Ezért megkerülhetetlen a fejlesztésük!
Mit tanultak meg a vállalkozások a koronavírus alatt?
Rájöttek, hogy nem szabad félni a változástól,
felerősödött a negyedik ipari forradalom hatása.
Muszáj bekapcsolódni az 5G-re és további modern technológiákra, mivel ezek biztosíthatják az üzletmenet folytonosságát. A piac is átalakult, a beszállítók esetében már sokszor nem csak az ár számít, a szállítás biztonsága is felértékelődött, így a beszállítási láncok rövidülését hozta el a koronavírus.
A német cégek egyre többször választanak európai beszállítókat, ami óriási lehetőség Magyarország számára a belföldi piac megerősödése mellett.
Említette, hogy az innováció és a digitális fejlettség meghatározta egy cég működését. Akik nem tudtak ebben előremozdulni, annak mi volt az akadálya?
Az innováció mindig erőfeszítést igényel, bizonytalan és költséges, és
ha a „kapcsolatok” nagyobb fejlődési lehetőséget biztosítanak, mint a fejlesztés, akkor a cégek nem az innovációra, hanem a „kapcsolatrendszer ápolására” fordítják erőforrásaikat.
Ezért fontos a korrekt piaci verseny, amely mindenkit fejlesztésre és fejlődésre ösztönöz. Verseny nélkül a cégek elkényelmesednek, hiszen nem kell a változásra, az alkalmazkodásra koncentrálniuk. Az egészséges piaci verseny és az ezt támogató állam biztosítása a magyar gazdaság és társadalom fejlődésének alapvető feltétele. A 2021-27-es EU-s tervezési ciklus kiváló lehetőséget teremt országunk számára is a fejlődésre.
Milyen jövőkép áll a vállalkozások előtt? A vakcina megoldás lehet mindenre?
A belső fogyasztás és bizalom megerősödésére számítunk, egyelőre nem tudunk jobb megoldást, mint a vakcina. A jövőkép szerves részét fogja képezni az 5G, a mesterséges intelligencia, az olcsóbbá váló erőforrások, a támogató állam és a társadalmi párbeszéd megerősödése. Ezen tényezők együtt állása és zökkenőmentes működése biztosíthatja a kellemes jövőt.
Magyarország elindult ebbe az irányba?
Szerintem elindultunk ebbe az irányba, de még van hová fejlődnünk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.