Hatalmasra duzzadt a járvány alatt a pénzhegy, amin az európai lakosság ül
2021. június 01. 15:15
Az Eurostat adatai alapján sokkal nagyobb mértékben estek vissza a lakossági költések, mint a bevételek a járvány alatt, ez pedig az egekbe repítette a megtakarítási rátát. A kérdés már csak az, hogy milyen tempóban fog a gazdaságra zúdulni a felhalmozott pénztömeg.
2021. június 01. 15:15
p
1
0
4
Mentés
Az uniós háztartások megtakarítási rátája évenkénti összehasonlításban 2020 negyedik negyedévében is nagyot nőtt, így 6,6 százalékponttal van magasabban, mint egy évvel korábban – derül ki az Eurostat nemrég közzétett ismertetőjéből. Az ugrás hátterében az áll, hogy a háztartások végső fogyasztási kölsége (HFCE) 7 százalékkal volt kisebb, mint 2019 negyedik negyedévében. Ezzel szemben a bruttó elérhető jövedelem 0,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi értékhez – az el nem költött jövedelmet pedig a háztartások megtakarították. Az adatokból az is jól látható, hogy nem csak a negyedik negyedévben, hanem
2020 egészében rekordmagas volt a megtakarítási ráta, azaz a járvány alatt jelentős pénzösszeg halmozódott fel az európai lakosságnál.
Az országok szerinti bontásra tekintve látható, hogy közel sem egyformán növekedett a lakossági megtakarítási ráta az egyes tagállamokban. Amíg a listavezető Szlovéniában 20,8 százalékpontos növekedés volt megfigyelhető 2020 negyedik negyedévében, addig a svédeknél és a magyaroknál 4-5 százalékpontos növekedés figyelhető csak meg. A lista utolsó helyán Dánia található, ahol egyedüliként csökkent a háztartások megtakarítási rátája, méghozzá 2,7 százalékponttal.
A mögöttes okok megegyeznek az aggregált uniós adatoknál látottakkal. A legtöbb országban ugyanis nagyarányú visszaesés tapasztalható éves összehasonlításban a költségekben, holott a jövedelem a legtöbb helyen növekedni tudott.
Magyarország sem lóg ki a sorból
A megtakarítási ráta növekedéséről a közelmúltban Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó, a jegybank korábbi alelnöke is beszélt. Elmondása szerint a pandémia alatt a lakosság megtakarítási rátája akár a 11 százalékot is elérhette, ami a válság előtti 8-9 százalékos rátához képest közel 30 százalékkal magasabb. A békeidőkhöz képest ez éves szinten 500-700 milliárd forintos többletmegtakarítást is jelenthet. Nagy szerint a legnagyobb kérdés ennek fényében az, hogy „ez a szuperlikvid állomány mikor és milyen mértékben mozdul meg”.
A megtakarítási ráta növekedéséről a közelmúltban Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó, a jegybank korábbi alelnöke is beszélt. Elmondása szerint a pandémia alatt a lakosság megtakarítási rátája akár a 11 százalékot is elérhette, ami a válság előtti 8-9 százalékos rátához képest közel 30 százalékkal magasabb. A békeidőkhöz képest ez éves szinten 500-700 milliárd forintos többletmegtakarítást is jelenthet. Nagy szerint a legnagyobb kérdés ennek fényében az, hogy .
A most látott felhalmozás nem példa nélküli a történelemben: az 1870-es évekbeli brit feketehimlő-járvány alatt a szigetországban a lakossági megtakarítások megduplázódtak, a spanyol nátha idején pedig az amerikaiak takarítottak meg rekordösszegeket. Arról ugyanakkor megoszlanak a vélemények, hogy a felhalmozott pénzhalom milyen hatásokat válthat ki a járvány végeztével a gazaságban.
A történelmi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy nem kell a költekezések berobbanása miatt az infláció hirtelen megugrásától tartani.
Ez az emberek fokozott óvatosságával magyarázható, mivel így a felhalmozott pénztömeg nem egyszerre árasztja el a gazdaságot, hanem fokozatosan pumpálják vissza azt a fogyasztók, ahogy egyre kevésbé félnek a járvány újbóli visszatérésétől.
Ennek kapcsán azt érdemes viszont megemlíteni, hogy a jelenlegi helyzet annyiban mindenképp más, mint a korábban pusztító járványok esetén volt, hogy a rekordtempóban kifejlesztett vakcináknak hála kicsi arra az esély, hogy elhúzodjon a válság és újabb, az előzőekhez hasonló súlyosságú hullámok sújtsák a lakosságot. Így pedig
sokkal élesebb lehet az átmenet a járványból a poszt-pandémiás időszakba, ami fogyasztói optimizmussal társulva akár az infláció erős megugrásához is vezethet.
A Mathias Corvinus Collegium eseményén a szakértők felvázolták Magyarország 20 évvel ezelőtti EU-csatlakozásának előnyeit, hátrányait, jövőképét, valamint elemezték a keleti nyitás stratégiájának fontosságát is.
A felszín alatt az európai társadalmak zöme fortyog. Hogy ez elég lesz-e az újjászületéshez? Visszaállítható-e az európai értékek fénye? Június 9-e után kiderül! Krupincza Mariann írása.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Ez a megtakarítás Mo ra is jellemző. Bár nem ekkora mértékű , inkább csak a felső középosztály és a fölött jellemző. Az ő költéseik pörgetni fogják a gazdaságot
Az állítás igaz, DE ha nincs plusz kiadás mint a színház, mozi, üdülés,. leginkább külföldre. stb. akkor ez egyértelmű. Már megtanultuk hogy a kapitalizmusban nincs nagyon fölös költekezés. Gondolni kell a holnapra is. tehát spórolunk. Ez az időszak meg különösen ilyen. Ha most a cikk írója arra gondol hogy a gazdaság a vásárláson /is!/ alapul, nem gondol arra hogy vásárolni az tud akinek van. Hisz nem lehet mindig részletre vásárolni. ill. nem igazán jó..hisz a bank meg nyereséget akar termelni .Szóval összegezve, igen is ebben az időszakban jó ha van lehetőség a spórolásra, S biztosítani lehet egy biztonságosabb jövőképet anyagi szempontból. Egyetlen államot sem érdekli a polgárának anyagi helyzete..S az egyénnek is van önmaga felé felelősség érzete. HA TEHETI.