Teljesülni látszik a kormányzati vállalás: közel egymillió munkahely jött létre 2010 óta

Bár az ellenzéki pártok és baloldali közgazdászok erősen támadták ezt az ígéretét a magyar miniszterelnöknek, a KSH adatai alapján

De minek köszönhető az, hogy belátható közelségbe került ennek az óriási vállalásnak a teljesítése? Például annak, hogy az állam sokkal kevesebbet vesz el a fizetésekből, mint 2010 előtt, így egyre jobban megéri dolgozni.

„Míg 2009-ben 10 ezer forintnyi béremelésből csak 2800 forint maradt a munkavállalónál, addig 2022-ben már 6400 forint” – írta Facebook posztjában György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

„2010 óta közel egymillió új munkahely jött létre Magyarországon, és a bérek vásárlóereje közel 70 százalékkal növekedett. Hogyan sikerült ezt elérni? 3 kormányzati intézkedés alapvető szerepet játszott benne” – szögezte le az államtitkár.

„Segély helyett munka” gazdaságfilozófia. Ha munka van, minden van, ezért munka- és tudásalapú társadalom és gazdaság felépítésén dolgozunk. A jobboldali gazdaságpolitika 2010 után felismerte, hogy nem segélyt, hanem munkahelyeket kell biztosítani a magyarok számára boldogulásuk elősegítése érdekében, mert ez biztosítja, hogy mindenki minden évben lépni tudjon egyet előre” – fogalmazott György László.

„A munkát terhelő adók csökkentése. A 2010 előtti adórendszer nem hogy nem ösztönözte, de éppen hogy visszafogta a foglalkoztatás bővülését. Miért? Mert olyan magasan tartotta a bérekre rakódó adókat, hogy a vállalatoknak 4 egységnyi költségébe került, hogy a munkavállalók nettó bérét 1 egységgel meg tudják emelni. Ekkora költséget sok esetben a legversenyképesebb vállalatok sem tudtak tisztességesen kigazdálkodni, ami egyrészt alacsony, másrészt bújtatott foglalkoztatáshoz vezetett. A Kormány ezt felismerve: a korábbi kétkulcsos (36% és 18%) személyi jövedelemadó rendszer helyébe egykulcsos (15%) családi személyi jövedelemadó rendszert vezetett be. A munkáltatói adókat fokozatosan 33,5 százalékról 13 százalékra csökkentette. A Családi adókedvezmény rendszerét teljesen megújította és kiterjesztette (2022-ben már 980 milliárd forintot szán a Kormány erre a célra, szemben a 2009-es 12 milliárd forinttal). Ezekkel az intézkedésekkel 2022-re eljutottunk oda, hogy 10 ezer forintnyi béremelésből 6400 forint a munkavállalónál marad, szemben a 2009-es 2800 forinttal. A 2022-es magyar arány már meghaladja úgy az EU-átlagot, mint a visegrádi országok átlagát.” – részletezte a másik fontos intézkedést György László

„A munkahelyteremtő beruházások támogatása. Az egymillió új munkahely létrehozásában meghatározó szerepet játszott az a beruházásösztönző gazdaságpolitika, amely úgy a külföldi működőtőke bevonzásában (gondoljunk csak az Audi, a Lego vagy az SK Innovation gyáraira, vagy a Siemens Energy, a Knorr-Bremse és a Vitesco kutatás-fejlesztési és innovációs beruházásaira), mint a magyar tulajdonú vállalati szektor beruházásainak támogatásában eredményesen teljesített. Ennek eredménye, hogy Magyarországon az elmúlt években – még a válság alatt is – 27 százalék fölött tudtuk tartani a GDP-arányos beruházási rátát, ami 5 százalékponttal haladja meg az EU és 7-8 százalékponttal a visegrádi országok átlagát” – tette hozzá  az államtitkár.

A jelennel kapcsolatban György azt emelte ki, hogy „2020 elejére jelentős előrelépést értünk el a foglalkoztatás területén, azonban a COVID-válság komoly veszélyt jelentett a munkahelyekre, ezért határoztuk meg a Gazdaságvédelmi Akcióterv legfontosabb céljaként a munkahelyek védelmét és a munkahelyteremtést. A gazdaságvédelmi és -újraindítási intézkedések eredményesnek bizonyultak: már 2021 nyarán többen dolgoztak Magyarországon (4,7 millió fő), mint a rendszerváltoztatás óta valaha.”

„A célunk, hogy tovább növeljük a foglalkoztatást és a bérek vásárlóerejét. Ehhez következetesen folytatnunk kell a megkezdett munkát adócsökkentésekkel és a magas béreket biztosítani képes vállalati beruházások támogatásával, és nem szabad visszatérnünk a 2010 előtti elhibázott, segélyalapú gazdaságpolitikához” – zárta posztját végül az államtitkár, amelyben sorra vette, hogyan sikerült Magyarországon tényleg létrehozni egymillió új munkahelyet alig egy évtized alatt.

Borítókép: MTI/ Mónus Márton