A Statista által készített friss felmérésben az európai országok polgárai sokkal inkább a nemzetközi szervezetekre hagynák Ukrajna megvédést, mint a saját országukra.
Miután Ukrajna február 28-án hivatalosan is felvételt kért az Európai Unióba, csütörtökön Grúzia és Moldova is követte a példáját. Ukrajnához hasonlóan mindkét ország a történelméből fakadóan jól ismeri a szovjet megszállást és a határaikon a mai napig vitatott területek találhatóak, ahol az oroszok által támogatott lázadó csoportok harcolnak az ország fegyveres erői ellen, sőt van, ahol szakadár köztársaságokat is létrehoztak. Ukrajna megszállása után mindkét ország erősebben érzi az orosz terjeszkedés fenyegetését.
De vajon az EU lehet-e Ukrajna vagy más országok védelmi vonala egy esetleges területi konfliktusban Oroszországgal – teszi fel a kérdés Katharina Buchholz, a Statista újságírója. A Külkapcsolatok Európai Tanácsa által 2022 januárjában hét uniós országban végzett felmérés azt mutatja, hogy a résztvevő országok polgárai igenis
felelősségteljesnek látták az EU-t,
tekintettel az akkori hipotetikus ukrajnai orosz invázióra.
Arra a kérdésre, hogy az EU-nak meg kellene védenie Ukrajnát, majdnem ugyanannyi igenlő válasz érkezett, mint arra, hogy a NATO lehetne Ukrajna védelmezője. Bár a NATO bevonása – vagy Ukrajna NATO-tagsága – nagyon valószínűtlen, tekintettel arra, hogy a NATO-tag Egyesült Államok belépése az Oroszország elleni háborúba komoly következményekkel járna, az EU által Ukrajna védelmében nyújtható segítség módja valójában sokkal változatosabb, még akkor is, ha nemet mondanak Ukrajna – vagy más, potenciálisan veszélyeztetett országok – azonnali tagságára, írja a portál.
Az EU tagállamai összehangoltan küldtek katonai felszerelést Ukrajnába és egységes frontot mutattak a szankciók, a menekültek befogadása és a konfliktus más aspektusai tekintetében is. Az EU következő összehangolt lépése az olajembargó lehet a cikk szerint. Az EU valószínűleg nem fog katonai támogatást adni Ukrajnának, de a jelenlegi helyzetben ez nem feltétlenül hátrányos az EU-nak, mint a háború békés megoldását támogató félnek. A NATO, akárcsak az EU, a tagok között egyeztetve fegyvereket küldött Ukrajnába, például Franciaországból, miközben hírszerzési információkat is szolgáltatott, de mivel elsődleges célja a tagországok védelme,
A megkérdezett uniós polgárok sokkal inkább a NATO vagy az unió feladatának tartják Ukrajna megvédését, mint a saját országukénak. Ukrajna lerohanása előtt feltehetőleg Putyin is gondolt arra, hogy a NATO-tagországai inkább a szervezetre bízzák a védelmi kérdéseket, ám biztosan meglepte az orosz vezetőt az egységes fellépés.
(Borítókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Deák Dániel politikai elemző szerint a Tisza Párt alelnöke most éppen úgy viselkedik a háborúval kapcsolatban, mint a baloldal tette azt a migrációs válság idején: tagadja a probléma létét is, miközben összevissza beszél és kapkod.
Meg kell szabadulnunk a »régi« tagállamok uralmától, különben jön Putyler!
Az ukrán elnök interjút adott a Gurdiannek.
„Csak a béke! Csak Magyarország!” – szögezte le az Alapjogokért Központ főigazgatója.
A Nyugat belehajtotta magát olyan háborúba, amelyre semmilyen szempontból nem volt felkészülve. Arra, hogy nem lesz felkészülve, főleg nem volt felkészülve.
A Junge Union által felvázolt terv már 2017-ben foglalkozott a nők és férfiak katonai szolgálatának uniós szintű bevezetésével.
A Pesti Srácok Akta című műsorában összeszedte, mit lehet tudni a legújabb baloldali botrányról.
Deák Dániel politikai elemző szerint a Tisza Párt alelnöke most éppen úgy viselkedik a háborúval kapcsolatban, mint a baloldal tette azt a migrációs válság idején: tagadja a probléma létét is, miközben összevissza beszél és kapkod.
